Fekvése
Belgrádtól 85 km-re északkeletre a Verseci-hegység lábánál. A román határtól 14 km-re fekszik. Közigazgatásilag még 23 település tartozik hozzá.
Nevének eredete
Nevét a szláv vrsc (kis hegy) szóból kapta, ugyanis a várostól keletre emelkedik a 407 m magas várhegy.
Története
A régészeti leletek tanúsága szerint már az újkőkorban laktak itt emberek. Később trákok, kelták, szkíták, dákok, gepidák és avarok szállásterülete volt.A települést 1427-ben Zsigmond egyik oklevelében említik először. 1439-ben ’’Verschecz’’ néven említik. A 15. században szláv település, várát Zsigmond király építtette. A török a falut teljesen elpusztította, 1552-ben pedig Ahmed pasa a várat is bevette. A gyakori török és erdélyi ostromok következtében 1658-ban romba dőlt, csak egyetlen tornya maradt. 1690-ben Csarnojevics Arzén pátriárka vezetésével szerbek települtek le és püspökséget alapítottak. 1699-ben a karlócai béke értelmében 1716-ig ismét török kézre került.
A török uralom megszűnésével a város Temesi bánság egyik kerületi székhelye lett. 1717-ben szőlőművelő németek települtek le. A 18. században a város fejlődésnek indult, ekkor alapították első iskoláját, gyógyszertárát és postáját. 1757-ben az ortodox, 1766-ban az Uspenska, 1785-ben a Nagy Saborna templomot szentelték fel. 1788-ban a város magát csellel védte meg a török ellen. 1817-ben szabad királyi város lett. 1840-ben 15 503 lakosával a temesi Bánság legnépesebb települése volt. 1848. július 11-én itt zajlott le a szabadságharc első csatája a szerbek ellen. 1849-ben a császári rendelettel létrejött Szerb Vajdaság és Temesi Bánság része lett.
Versecre a vasút 1858-ban érkezett meg. 1880-ban Bernard Staub svájci kereskedő megalapította a Helvécia pincészetet és borait Európa szerte ismertté tette.
1910-ben 27 370 lakosából 13 556 német, 8602 szerb, 3890 magyar, 879 román, 127 szlovák volt. A trianoni békeszerződésig Temes vármegyéhez tartozott. 1918-ban a Monarchia háborús vereségével a város a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1944-ben a németeket elűzték a városból, így a nemzeti sokszínűség alig maradt meg. Ma 40 000, a hozzá tartozó településekkel együtt 60 000 lakosa van.
Látnivalók
- Temploma 1860 és 1863 között Schulek Frigyes tervei szerint épült.
- Határában állnak Érsomlyó várának romjai. A várat 1323-ban említik először királyi várként, majd Perényi Miklós szörényi báné, 1411-ben a szerb despoták kapták meg, 1444-ben Hunyadi János szerezte meg, de 1448-ban visszaadta.
- A várostorony a 14. században épített vár maradványa.
- A városi múzeumot 1882-ben alapították, 300 000 kiállítási tárgya van.
- A városban szeptemberben nagy szüreti fesztivált rendeznek.
- Októberben zenei fesztivált tartanak.
- Ortodox templomA Szent Gellért Püspök és Vértanú katolikus templom
