2010. április 2., péntek

Temerin

Temerin (szerbül Темерин / Temerin, németül Temeri) község, és községi központ (város) Szerbiában, a Vajdaság Dél-bácskai körzetében.
A vajdasági Temerin község az Újvidék és Zenta közötti főúton található, mintegy 20 km-re Újvidéktől.

Története

A település igen régi múltra tekint vissza, már 1332-ben említik. A ma itt élő szerbek túlnyomó többsége 1946 után lett letelepítve, részben a 2. világháború után kitelepített németek helyére.

Gazdasága

Temerin fejlett mezőgazdasági és kisipari központnak számított már a 19. században. Gazdaságát jelenleg nagyban befolyásolja Újvidék közelsége, valamint az hogy a Vajdaság földrajzi középpontjában terül el, fontos nemzetközi és regionális utak kereszteződésénél. A község iparában élen jár a fémfeldolgozás. Ez az ágazat közel 1000 személyt foglalkoztat. A község legjelentősebb vállalata az FKL Görgőscsapágygyár, amely csaknem 800 foglalkoztatottal. A csapágyak mellett kardántengelyeket is gyárt, jó kapcsolatai vannak a világ legismertebb csapágygyárával, a svéd SKF-vet. A Termovent Magánvállalat magas nyomású szelepeket készít, mintegy 150 dolgozója van.
A Celik 30 éves múltra tekint vissza. Sportcsarnokok és üzemek számára készít acélszerkezeteket. A Rajić Fivérek Részvénytársasága a benzinkutak számára készít mérő- és töltőberendezéseket, a jelenlegi Szerbiában gyakorlatilag monopóliuma van. A városnak valamikor fejlett textilipara volt, a negyven éves múltra visszatekintő Ugled fénykorában 700 dolgozót foglalkoztatott, és abban az időben főleg nyugati, német és holland partnerek számára végzett szolgáltatást. Mára alig 150-en maradtak a vállalatban, gyakorlatilag nem dolgoznak és külföldi partner nélkül a helyzetük kilátástalan. A Kućna Radinost textilipari ,vállalat főleg védőöltözékeket és munkaruhákat készít, mintegy 100 dolgozója van. A faipar egyetlen képviselője a Jávor Bútorgyár, hatalmas csarnokokkal és aránytag jól megőrzött gépekkel rendelkezik, de helyzeti ugyancsak reménytelen külföldi partner nélkül. Az építőipar legjelentősebb képviselője az Október 23-a Vállalat a Jugoszláviában leszűkült építkezések miatt tevékenységét főleg a város területére összpontosítja. A vendéglátóipar területéről a Gratstvo érdemel említést, kisebb szállodával és egy csárdával rendelkezik, a Jegricska partján. A többi társadalmi vállalathoz hasonlóan megfelelő partner nélkül életképtelen. Temerin kifejezetten mezőgazdasági település, a megművelhető földterület nagysága több-mint 11.000 hektár. Ennek többsége magántulajdonban van.

Népesség

A községben – Temerinnel együtt – három település található. A község lakosainak száma: 28 275 fő (2002). Ebből szerb 18 155 (64,2%) magyar pedig 8341 fő (29,5%).
Magának Temerin városának
  • 1991-ben 16 971 lakosa volt. Ebből magyar 9495 (56%), szerb 6002 (35,4%), jugoszláv 920 (5,4%), horvát 101, montenegrói 65, szlovák 61, muzulmán 22, német 22, szlovén 21, macedón 20, ruszin 20, albán 17, cigány 14, ukrán 12, bolgár 11, román 5, orosz 4, bunyevác 3, cseh 2, egyéb 15, ismeretlen 99, nem nyilatkozott 33, régió 7 fő.
  • 2002-ben 19 216 lakosa volt. Ebből szerb 9660 (50,3%), magyar 8187 (42,6%), jugoszláv 304, horvát 137, montenegrói 62, szlovák 53, cigány 38, albán 33, ruszin 32, német 19, macedón 15, muzulmán 15, román 13, szlovén 9, bolgár 6, ukrán 6, bunyevác 5, orosz 4, bosnyák 1, egyéb 26, ismeretlen 307, nem nyilatkozott 226, régió 58 fő.
Temerin többségében. magyar város volt. Az utóbbi évtizedekben azonban a magyar lakosság nagyon megfogyatkozott. Az 1990-es évek elején pedig több mint 3000 szerb menekültet telepítettek be Temerinbe, a magyar lakosság pedig tovább csökkent, így ma már a magyarok aránya alig éri el a 40%-ot.

Látnivaló

  • Szűz Szent Rozália – római katolikus templom
A plébániát 1783-ban alapították, előtte Újvidék leányegyháza volt. A templom védszentje Szent Rozália szűz. A templomot 1804-ben emelték, 1848-ban megrongálódott, ledőlt a tornya, majd 1853-ban teljesen felújították. 1928-ban kibővítették, 1954-ben belülről újították fel, 1957-ben új tornyot emeltek, 1961-ben belső felújítást végeztek, majd 1960-66-ban még ki lett bővítve. A templom méretei: hossza 37 m, szélessége 12 m, a hajó magassága 15 m, a kereszthajó hossza 30 m, a torony 40 m magas. Négy harangja van. Az anyakönyvet 1783-óta vezetik.
  • Lourdesi Boldogasszony – római katolikus templom