2010. április 2., péntek

Újvidék

Újvidék (szerbül Нови Сад, horvátul Novi Sad, németül Neusatz, szlovákul Nový Sad) város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa.
Manapság Szerbia harmadik legnagyobb városa, mely a Dél-bácskai körzetben (Južnobački Okrug) helyezkedik el. A Vajdaság lakosságának kb. 10%-a él itt, lakosainak száma a 2002-es népszámlálás adatai szerint 191 405 fő. Soknemzetiségű város: szerbek, horvátok, magyarok, szlovákok, svábok és ruszinok is élnek itt.

Fekvése

Az Alföld déli részén, a Duna folyam bal partján, a Duna-Tisza csatorna torkolatánál található, Belgrádtól északnyugatra, a túlparti hegyen fekvő Péterváraddal (Petrovaradin) szemben. Tengerszint feletti magassága 70 és 80 méter között váltakozik.

Története

Újvidék helyén az ásatások során már 3000 éves romokat is tártak fel. A római korban Cusom városát alapították meg itt. Később avarok, gepidák és alánok lakták. A mohácsi vész idején létezett itt egy kis telep (Vásáros-várad), amely a Péterváradon székelő cisztercita apátság birtokaihoz tartozott. Amikor a törökök Péterváradot elfoglalták, ez teljesen elpusztult. A szerbek ezután alapították meg a jelenlegi várost, pontosan 1694-ben. Az „új” város első lakóit 12 katona jelentette, akik a Duna túlsó partján lévő péterváradi várban teljesítettek szolgálatot. A környező települések (Karlóca (Sremski Karlovci), Kamanc (Sremska Kamenica), Pétervárad) azonban már mind jóval régebbiek.
1748-ban kapott városi jogot. Az ekkortól megjelenő iskolákkal lendült fejlődésnek a település. Az ipari fejlődés lépései, a malom, a selyemgyár, majd a sörgyár működésének kezdetei az Osztrák–Magyar Monarchia idejére esnek. Az első világháborúig kiépültek a helyi közintézmények, a városháza, a Matica Srpska Kiadó és Könyvtár, valamint a jódos vizű gyógyfürdő.
A város 1920-ban
Az 1920-as trianoni békeszerződés a várost a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság területéhez csatolta.
1941 és 1944 között újra Magyarországhoz tartozott. A II. világháború alatt előbb a magyar és német katonaság, később a szerb partizáncsapatok követtek el etnikai alapú atrocitásokat, bűntetteket a polgári lakossággal szemben. (Lásd: újvidéki vérengzés, 1942, délvidéki vérengzések.) A szerbek megtorlásul mintegy 10000 magyart végeztek ki 1944 végén. A svábokat a háború után kitelepítették.
A 20. század második felére a lakosság létszáma 300 ezer fölé emelkedett. Jelentős iparvárossá, kereskedelmi és pénzügyi, kulturális központtá vált. Több színház és egyetem található benne. Fontos a nemzetiségi nyelvű színházak léte. Ma is itt nyomtatják a Magyar Szó című vajdasági magyar nyelvű napilapot.
1988-ban zajlott a „joghurtforradalom”, amellyel a milosevicsi hatalom bérencei a központosítási céllal Belgrád által követelt alkotmánymódosításokat ellenző vajdasági vezetést október 6-án megdöntötték. A név onnan ered, hogy a többnyire a városon kívülről toborzott tüntetők a körükben ingyen kiosztott joghurtos tasakokkal dobálták meg a vajdasági parlament székházát.
1996-1997-ben Milošević-ellenes diáktüntetések is zajlottak a városban.
A 1999-es NATO-bombázások során légitámadások érték a várost. Megsemmisítették a különleges rendőri erők kiképzőbázisának – addigra kiürített – objektumait, de lerombolták a város hídjait és a miloševići politika kiszolgálására lezüllesztett Újvidéki televízió épületét, megbénították a kommunikációt és ideiglenes ivóvízhiány lépett fel. A légitámadások után viszonylag gyorsan helyreállt az élet, és azóta nemzetközi segítséggel a hidakat is helyreállították.

Népesség

  • 1991-ben 179 626 lakosa volt, ebből 114 966 szerb (64,3%), 25 434 jugoszláv (14,2%), 15 778 magyar (8,8%), 5359 montenegrói, 4846 horvát, 2039 szlovák, 1809 ruszin, 1205 macedón, 1018 muzulmán, 843 cigány, 805 román, 427 szlovén, 331 albán, 319 német, 253 bunyevác, 220 orosz, 219 ukrán, 166 bolgár, 110 cseh, 4 vlah, 758 egyéb, 1804 ismeretlen, 528 fő nem nyilatkozott, 385 régió.
  • 2002-ben 191 405 lakos volt, ebből 141 475 szerb (73,9%), 11 538 magyar (6%), 7055 jugoszláv, 4261 montenegrói, 3519 horvát, 1673 szlovák, 1556 ruszin, 1177 cigány, 910 macedón, 755 román, 664 muzulmán, 344 szlovén, 301 német, 288 gorai, 247 ukrán, 217 orosz, 188 albán, 184 bunyevác, 119 cseh, 103 bolgár, 42 bosnyák, 11 vlah, 858 egyéb, 7716 fő nem nyilatkozott, 3114 ismeretlen, 3090 régió.

Gazdaság

Folyami kikötője mellett rendelkezik gép-, vegy-, olaj-, textil- és élelmiszeriparral.

Kulturális élet

Újvidék a 70-es évek végétől a szerb underground élet központja. Több neves punk és new wave zenekar indult innen a jugoszláv időkben. Napjainkban aktív színházi élet is folyik a városban. A városban működik a Szerb Nemzeti Színház(szerbül.Srpsko Narodno Pozorište rövidítése: SNP). Az újvidéki Szerb Nemzeti Színháznak is van opera társulata. Működik a városban még az Újvidéki Színház is (Novosadsko Pozorište), de a köznyelvben inkább csak "Magyarszínház"-ként emlegetik.

Híres emberek

  • Itt született 1822. február 7-én Ðorđe Stratimirović, az 1848–49-es szabadságharcban a szerb felkelők főparancsnoka.
  • Itt született 1881. május 18-án Garas Márton színész, rendező, filmrendező, a magyar némafilmgyártás hőskorának kimagasló alakja.
  • Itt született 1894. január 1-jén Petrovics Szvetiszláv színművész, filmszínész.
  • Itt született 1905. január 26-án Tamkó Sirató Károly költő, szakíró.
  • Itt született 1925. augusztus 23-án Tandori Károly matematikus, egyetemi tanár
  • Itt született 1937. augusztus 7-én Berczik Zoltán hatszoros Európa-bajnok asztaliteniszező, edző.
  • Itt született 1953. május 11-én és itt él Đorđe Balašević dalszerző és énekes.
  • Itt született 1986. április 9-én Mirna Jukić osztrák olimpiai bronzérmes úszónő.
  • Itt született 1990. április 8-án Krivacevic Tijana magyar kosárlabdázó.
  • Itt végezték ki 1946. november 5.-én Grassy József altábornagyot és Zöldy Márton csendőrszázadost, az újvidéki vérengzés felelőseit.
  • Itt született 1973. december 2-án Szeles Mónika .

Nevezetességek

  • Karlóca (Sremski Karlovci): A magyar történelembe a karlócai béke helyszíneként írta be nevét a városka.
  • Pétervárad (Petrovaradin): A középkorban a törökök elleni védelmet szolgálta, ma múzeum és jelentős kirándulóhely a város erődítménye. A vár toronyórájának mutatói fordított szerepűek. A nagymutató mutatja az órák múlását abból a célból, hogy a Dunán elhaladó hajók messziről láthassák a helyi időt.
  • Újvidék főterén áll a városháza, ahonnét az utcák legyezőszerűen nyílnak szét. Itt található még a neogótikus katolikus templom is.