Niš az egyik legfontosabb kereszteződés Belgrád és Szófia között (E75 számú főút itt vezet át, Belgrádból autópályán érhető el). A városból egészen Isztambulig és onnan Kis-Ázsiáig el lehet jutni.
Történelme
A rómaiak Kr. e. 75-ben foglalták el a várost. Ekkor lett a város neve Naïssus, és a rómaiak egyik fontos bástyája volt a Balkánon.268 szeptemberében a római hadsereg Marcus Aurelius Klaudius vezetésével a városban megütköztek a gót sereggel. Ez volt a Naissusi csata.
Róma első keresztény császára, I. Constantinus, avagy Nagy Konstantin is ebben a városban született 272-ben. 395-ben a Kelet-római Birodalom része lett.
580-ban érkeztek a vidékre a szlávok, és ekkor lett a város neve Niš. 615-ben az avarok foglalták el a várost. 987-ben pedig Bulgária része lett. 1018-ban ismét Bizánci Birodalom része. Az első szerb fejedelem Stefan Nemanja 1185-ben elfoglalta a várost, és a Szerb Fejedelemség fővárosává tette. 1190-ben a Bizánci Birodalom része lett ismét Niš, és rá 15 évre, 1205-ben Szerbia része lett megint majd 1208-ban Bulgáriáé. A szerbek csak 1241-ben szerezték vissza a várost és 1375-ig szerb kézen is maradt, azonban ekkor megjelentek a törökök és az Oszmán Birodalom része lett. 1443-ban ismét Szerbia része lett 1448-ig, amikor a törökök visszaszerezték a várost.
Az első szerb felkelés (1804-1813) itt a Nišben robbant ki. A törökök ostromolni kezték a várost, és a felkelőknek elfogyott a lőszerük (1809. május 31.), ekkor 1000 ember robbantotta fel magát. A törökök megépítették a koponyatornyot (Ćele Kula), amelybe belefalazták a felkelők koponyáit. Ma a koponyatorony egy emlékmű.
A török uralom egészen 1878-ig tartott, amikor Szerbia megkapta a Berlini Kongresszuson hozott határozat következtében.
Az első világháború kezdetén a nemzeti tanács meghozta a döntését, melynek értelmében a háború után megalapítják a szerbek, horvátok, szlovének közös államát.
1915-ben Bulgária elfoglalta a várost. 1918. október 12-én szabadult fel a város, amikor az első szerb hadsereg elfoglalta Ništ, Petar Bojović vezetése alatt. Ekkor lett Jugoszlávia része.
1941-ben a németek foglalják el, és munkatábort hoztak létre a városban. 1944. október 14-én lett Niš ismét Jugoszlávia része.
Nevezetességek
- Főposta
- Gimnázium
- Ifjusági ház
- Igazságpalota
- Niši egyetem
- Isztambuli ház
- Tanári ház
- Nemzeti múzeum
- Polgármesteri hivatal
- "Logor" (II. világháborús német munkatábor)
