Szendrő (szerbül
Смедерево /
Smederevo) város Szerbiában,
a Dunai körzet
székhelye. Belgrádtól 48 km-re délkeletre a Duna jobb
partján a Nagy-Morava torkolatánál fekszik. Szerb neve a
délszláv
Smeder személynévből származik, jelentése: Smeder
birtoka.
Története
Helyén a rómaiak idején
Vinceium nevű település állott. Vára a
Morava folyó bal oldali mellékfolyója a Jessova
partján áll, háromszög alaprajzú, egykor 21 tornya volt. A hagyomány
szerint Brankovics György szerb despota építtette 1433 körül,
aki itt is halt meg 1457-ben. Először 1413-ban
foglalta el a török, 1437-ben a török sikertelenül ostromolta, mivel
Szentmiklósi Pongrác felmentette. 1439-ben már
nem tudták megakadályozni elfoglalását. 1448-ban a
vesztes rigómezei csata után itt tartotta fogva Brankovics György szerb
despota Hunyadi János kormányzót, de mivel a magyar
sereg ostrom alá vette, szabadon engedte. 1454-ben
Hunyadi János mentette fel a török ostrom alól. 1512-ben Szapolyai János
eredménytelenül ostromolta. 1688-ban Nándorfehérvár eleste
után török őrsége feladta. 1690. szeptember 25-én ismét elfoglalta Musztafa nagyvezér. 1789. október
13-án a császári sereg foglalja el. A szerbek 1805-ben
ostrommal vették be, 1821-ben erősítették meg utoljára. 1867-ben
szultáni rendelettel került végképp szerb kézre. Ma Szerbia egyik nagy
ipari városa, itt van az ország legnagyobb acélgyára a
Sartid. 2003-ban
62 900 lakosa volt.
Híres emberek
A vár ostrománál hunyt el 1494. november
24-én Kinizsi Pál hadvezér, országbíró.
