Belgrád

Belgrád (magyar nevén a nyelvújítás kora óta Nándorfehérvár, előtte a dunai bolgár jelentésű lándor szóból Lándorfejérvár, szerbül 'fehérvár' jelentéssel Београд, Beograd . Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa. Először a Kr. e. 3. században a kelták éltek itt, mielőtt római coloniává vált, mint Singidunum. Belgrád néven először 878-ban említik. 1403-ban lett először Szerbia fővárosa, 1918 és 2003 között Jugoszlávia, 2003 és 2006 között Szerbia és Montenegró fővárosa volt, majd 2006-tól Szerbia fővárosa.
A város a Száva és a Duna összefolyásánál fekszik Szerbia északi részének közepén, ahol a Kárpát-medence a Balkán-félszigettel találkozik. Lakossága 2002-ben hivatalosan 1 576 124 fő volt; valójában, ha figyelembe vesszük a menekülteket, vélhetően 2 millió felett van a lélekszám. Belgrád a volt Jugoszlávia legnépesebb városa, és a harmadik legnépesebb a Balkánon Isztambul és Athén után.
Történelme során Belgrád a keleti és nyugati kultúra választóvonalán helyezkedett el. Európa egyik legrégibb városa: Belgrád szélesebb környéke volt a legnagyobb európai prehisztorikus kultúra – a vinčai kultúra – bölcsője. A város alapítása a kelta és római időkre tehető, melyet a szlávok betelepülése követett a 7. században. A középkorban bizánci, frank, bolgár, magyar és szerb uralkodók birtokolták, míg az oszmán törökök el nem foglalták 1521-ben, hogy a belgrádi pasaság székhelyévé tegyék. 1403-ban először lett a független szerb állam fővárosa (1427-ig, amikor Magyarországhoz került), mely státusát csak 1841-ben nyerte vissza, de a törökök ténylegesen csak 1867-ben hagyták el a várost. A 20. században a sokféle átváltozáson keresztülhaladó Jugoszlávia fővárosa lett, egészen 2006-ig, amikortól Szerbia ismét független állam.
Belgrád Szerbia közigazgatásában külön közigazgatási egységet képvisel, saját városi önkormányzattal. A városnak 17 kerülete van, mindegyiknek élén saját tanáccsal. Szerbia területének 3,6%-át fedi, a szerbiai népesség 21%-a él az ország kereskedelmi, kulturális, gazdasági és tudományos központjának számító városban.
Itt zajlott le 1456. július 4–22. között a nándorfehérvári csata.

Földrajza

Belgrád átlagos tengerszint feletti magassága 132 m; legmélyebben fekvő része 70,15 méteren, míg legmagasabb pontja 303,1 méteren van. A város a Pannon-síkság és a Dinári-hegység találkozásánál, valamint a Duna és a Száva összefolyásánál terül el. Az északi szélesség 44°49'14" és keleti hosszúság 20°27'44" koordinátákon helyezkedik el. Belgrád történelmi magja (a mai Nándorfehérvár) a Kalemegdán hegyfokra épült a Száva folyó jobb partján. Körülötte a Šumadijai-hátság 200-300 méteres dombjai közül az 511 méter magas Avala és a 628 méter magas Kosmaj emelkednek ki, de a 198 méteres Dedinje már betagozódik a dombvidékbe. A Belgrádtól északra fekvő területek közül a Száva túlpartján a zimonyi löszfennsík, míg a Duna túlpartján a pancsovai rét található. A 19. századtól a város kiterjedt délre és keletre, a második világháború után Belgrád a Száva bal partján terjeszkedett és így magába olvasztotta Zimony városát. A város területe 360 km², elővárosokkal együtt 3.223 km².

Éghajlata 

Belgrádnak mérsékelt kontinentális éghajlata van.Az évi átlagos középhőmérséklet 11,7 °C, a legmelegebb hónap a július, amelynek átlaghőmérséklete 22,1 °C. Ugyanakkor az év 95 napján a napi maximum hőmérséklet meghaladja a 25 °C-ot, 31 napján pedig a 30 °C-ot is. Az évi átlagos csapadék 700 mm körül alakul. A napsütéses órák száma sokéves átlagban 2096. A Nap a legtöbbet júliusban és augusztusban süt, egy nap általában 10 órát; míg decemberben 2-2,3 órás napsütéssel lehet számolni naponta. A valaha mért legmagasabb hőmérséklet 41,8 °C volt (1946. szeptember 9.), a legalacsonyabb pedig -26,2 °C (1893. január 10.).

A szerb főváros

Az első szerb felkelés idején a szerb forradalmárok 1806. január 8-ától 1813-ig tartották a várost, majd azt visszafoglalták a törökök. A második szerb felkelés után 1817-ben Szerbia részleges függetlenséget ért el, amit a török porta1830-ban ismert el. Mihailo Obrenović fejedelem 1841-ben az ország fővárosát Kragujevacból Belgrádba helyezte át, bár a török csapatok még évekig a városokban maradtak, és Belgrádot csak 1867-ben hagyták el végérvényesen. Az fejedelemség teljes függetlenségének 1878-ban bekövetkezett kikiáltásával, s a Szerb Királyság 1882-es megalakulásával Belgrád újra a Balkán kulcsfontosságú településévé vált, s gyors fejlődésnek indult. A kézművességet felváltotta az ipar, és a kereskedelmet és forgalmat 1884-ben növelte a Belgrád - Niš vasútvonal kiépülése. A város elektromosságot, villamosokat, egy gőzhajótársaságot és fontos tudományos és kulturális intézményeket kapott (például az úgynevezett Nagy iskolát 1863-ban); azonban Szerbia egészében inkább agrár jellegű ország maradt, s a fővárosnak a 19. és 20. század fordulóján csak 69.100 lakosa volt. A népesség ugyanakkor 1905-re már meghaladta a nyolcvanezer főt, s az I. világháború kitörésekor Belgrádnak már több, mint százezer lakosa volt, nem számítva hozzá Zimonyt, mely akkoriban még az Osztrák–Magyar Monarchia része volt.  Így mindössze néhány kilométerre volt a magyar határtól, és az újvidéki szerb kisebbség jelentős hatással volt rá (például a belgrádi Szerb Nemzeti Színházat az újvidéki színház filiáléjaként alapították magyarországi szerb színészek 1869-ben).

Kormányzat és politika

Belgrád saját autonóm városi önkormányzatával különálló területi egysége Szerbiának. A jelenlegi polgármester Zoran Alimpić, aki Nenad Bogdanović 2007-ben bekövetkezett halála óta tölti be ezt a tisztséget. A második világháború utáni első demokratikus polgármester választás 1996-ban volt, a megválasztott városvezető Zoran Đinđić lett akkor. A polgármestereket annak idején a második világháború előtt is demokratikusan választották.
Belgád városi közgyűlésébe 90 tanácsost választanak négyéves terminusokra. Az önkormányzatban a jelenlegi kormánypártok (Demokrata Párt, Szerbiai Demokrata Párt és a G17 Plusz) hasonló arányban vannak jelen, mint a szerb parlamentben, ez igaz az ellenzékre is (Szerb Radikális Párt, Szerbiai Szocialista Párt, Szerbia Ereje Mozgalom).

Kerületei 

Belgrád kerületei

A városnak 17 kerülete van, ebből tíznek belvárosi és hétnek elővárosi a státusza. Noha mindegyiknek van saját helyi tanácsa, az elővárosi önkormányzatok kissé nagyobb hatalommal bírnak, különösen várostervezés, építésügy és közműellátás tekintetében.
A legtöbb kerület a Dunától és a Szávától délre található, a Šumadija régióban. Három kerület (Zemun (Zimony), Novi Beograd, és Surčin) a Száva folyótól északra, a Szerémségben terül el, míg Palilulát átszeli a Duna, így déli része még Šumadijában fekszik, míg a folyótól északra már a Bánságba nyúlik át.

Gazdaság 

Szerb Nemzeti Bank

Belgrád Szerbia gazdaságilag legfejlettebb része, és otthont nyújt az ország Nemzeti Bankjának. Több nagy vállalatnak is itt van a központja, ezek közé tartozik többek között a Jat Airways (a szerb nemzeti légitársaság), a Telekom Srbija, a Telenor Serbia, a Delta Holding, illetve olyan cégek regionális központjai, mint a Société Générale, az Intel, a Motorola, a Kraft Foods, a Carlsberg Csoport, a Microsoft, a Zepter, a Japan Tobacco  és így tovább. Mivel a volt Jugoszláviából elég zavaros körülmények között (lásd délszláv háború) alakult ki az utóbb tovább darabolódó Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, Belgrádot és egész Szerbiát is erősen sújtó nemzetközi embargó jött létre az ország ellen a kilencvenes évek elején. Következményeképpen a jugoszláv dinár hiperinflációja a világ eddigi legnagyobb inflációját hozta, s a város gazdasága megrokkant. Jugoszlávia aztán a kilencvenes évek közepén legyőzte az inflációt, és Belgrád gazdasága azóta is komoly növekedési pályán van. Jelenleg Belgrád a szerbiai bruttó hazai termék több mint 30%-át termeli, és ugyanígy, Szerbia foglalkoztatott munkaerejének több mint 30%-a itt dolgozik. Az egy főre jutó havi átlagkereset 47 500 szerb dinár (572 euró, 903 amerikai dollár). Ez egy évre számítva 6864 euró vagy 10 843 amerikai dollár.
A város fontos szerepet játszik a nemzetközi közlekedésben, fontos közúti, vasúti és vízi közlekedési csomópont, a Transzeurópai Közlekedési Hálózat része. Az Eurostat elemzése szerint a háztartások 45,4%-ban van személyi számítógép, és a háztartások 39,1%-a rendelkezik internethozzáféréssel, ezzel megelőzi a környező országok fővárosait, Szófiát, Bukarestet, Athént.

Látnivalói

• Nándorfehérvár vára: alapjait a 11. században rakták le, 1829-ig volt jelentős erődítmény. Részei: Damad Ali pasa, Szelim pasa és Hasszán pasa síremléke, török csörgőkút, VI. Károly diadalkapuja, török fürdő, Nebojsa torony, vártorony, római castrum maradványai, Szent Petka templom, Sztambul-kapu

Belgrád belvárosa

• Milos fejedelem kútja
• Királyi Palota
• Flögel-gyűjtemény
• Paja Jovanovic-gyűjtemény
• Orosz templom
• Nemzeti Múzeum
• Freskómúzeum
• Zsidó negyed
• Régi Egyetem
• Néprajzi Múzeum
• Zimony (Óváros)

Közlekedés 

Vasúti híd a Száva folyón

Belgrádnak kiterjedt tömegközlekedési hálózata van, amely 118 belvárosi és több mint 300 elővárosi buszjáraton, 12 villamosvonalon és 8 trolibuszjáraton alapul. A járatokat és vonalakat a GSP Belgrade (Városi Tömegközlekedési Vállalat) és az SP Lasta működteti; ezek jó néhány buszjárat üzemeltetésében egyéb magáncégekkel működnek együtt. Belgrádnak elővárosi vasútja is van – a Beovoz –, melyet a Szerbiai Vasúttársaság üzemeltet. A főpályaudvarra érkeznek és indulnak Európa fővárosaiba, illetve Szerbia számos városába a vonatok. A távolsági buszközlekedés is népszerű, napi az összeköttetés az ország összes többi városával. Autópályák kötik össze Belgrádot észak felé Újvidékkel és Budapesttel, déli irányba Nišsel és nyugat felé Zágrábbal. Mivel a város két nagy folyó, a Duna és a Száva összefolyásánál fekszik, ezért számos hídja van, a két legjelentősebb a Branko híd és a Gazela híd, amelyek az óvárost a Száva túlpartján fekvő újvárossal kötik össze. A leghosszabb a Pančevo híd, Belgrád egyetlen dunai hídja. A teherforgalmi kikötő a Dunán, a személyforgalmi kikötő a Száva partján található. A város életében fontos szerepet tölt be a Surčin melletti Nikola Tesla nemzetközi repülőtér (IATA:BEG), ez a belvárostól 12 kilométerre délre található. A városközpont és a repülőtér között nincs kiépített gyorsforgalmi vasút, a városba való bejutás autóbusszal vagy taxival lehetséges. A legnagyobb forgalmat 1986-ban bonyolította, amikor az utasszám elérte az a 3 milliót, majd ez a szám az 1990-es években drasztikusan lecsökkent. A forgalom 2000 óta újra növekedési pályán van, 2004-re és 2005-re már elérte a 2 milliót, 2007-ben pedig – 17 év után – ismét elérte 2,5 milliós utasszámot A folyamatos fejlődésnek köszönhető városnövekedés és megsűrűsödött gépjárműfogalom komoly problémát jelent a város vezetésének. A megvalósítandó tervek közt szerepel egy belvárosi félgyűrű, ennek keretében több új híd (egy a Száván, kettő a Dunán), és egy, az E70-es és E75-ös utakat összekötő elkerülő út megépítése.