2010. április 2., péntek

Ada

Ada (szerbül: Ада / Ada) város és községi központ Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben.
A község a Tisza folyó mentén található Bácskában. Adán kívül még egy város és három település tartozik a községhez (zárójelben a szerb név szerepel):
  • Mohol (Mol)
  • Törökfalu (Utrine)
  • Valkaisor (Sterijino)
  • Völgypart (Obornjača)
Neve a török ada (folyami sziget) főnévből származik.
  
Története
Ada község Kelet-Bácska középső részén, a Tisza folyó jobb partján fekszik. Területe 228,6 km², s ebből, a megművelhető földterület nagysága mintegy 200 km²-t tesz ki. Magát a községet Ada városka mellett Mohol, Törökfalu, Sterijino és Völgyhát települések alkotják, lakosainak száma pedig megközelítőleg 24 000.
A régészeti kutatások tanúsága szerint, ez a vidék már a csiszoltkő-korszak idején lakott volt. Itt fellelhetők a rómaiak, a hunok és az avarok nyomai is, akik szláv törzseket is hoztak magukkal. A 9. század végén a Pannon síkságon megjelentek a magyarok és itt, a 12–14. század folyamán egész sor magyarlakta település jött létre, így Asszonyfalva, Bánfalva, Pezer és mások. Az egykori Petrina nevű települes tekinthető Ada elődjének, amelynek megalakítása 1694-re tehető, és túlnyomórészt, az Arsenije Csarnojevity mellett ideköltözött szerbek népesítették be. A későbbiek során a helység neve Ostrova lett (1702), majd 1723-ban, Temes megye térképén már Ada-Hatta alakban jelentkezett.
A 19. században bekövetkezett nagyfokú gazdasági és társadalmi fellendülés során Ada 1836-ban szabad kereskedelmi központ lett és városi címet kapott. Az első iskolát 1703-ban alapította a Szerb Ortodox Egyház, 1760-ban a római katolikus egyház hozott létre iskolát, majd 1885-ben megalakult a mai Szerbia területén az egyik legrégibb mezőgazdasági iskola. A múlt század második felében Adán gyógyszertár és egy kis kórház is volt. Ebben az időben indult be a posta- és a távíró-szolgáltatás, 1889-ben elkészült a vasút, 1908-ban pedig Ada villanytelepet kapott. Manapság a fejlett mezőgazdaság mellett – amely az ország legnagyobb öntözőrendszerével büszkélkedhet – a fémipar, elsősorban Ada gépipari termékei, korszerű technológiája, a nagy és korszerű termelési rendszerekkel kialakított társastermelési kapcsolatai és a magas minőségi követelményeket kielégítő munkája révén világszerte ismertté vált.

Népesség

Ada községnek 2002-ben 18994 lakosa volt. Ebből 14558 magyar (76,6%), 3324 szerb (17,5%), a többi más nemzetiségű.
Magának Adának :
  • 1991-ben 12078 lakosa volt.
Ebből : 10010 magyar (83%), 1075 szerb (8,9%), 640 jugoszláv (5,3%), 88 cigány, 53 horvát, 36 montenegrói, 16 szlovák, 10 muzulmán, 9 albán, 9 szlovén, 7 román, 6 bunyevác, 4 bolgár, 4 német, 2 macedón, 2 ukrán, 1 orosz, 1 ruszin, 15 egyéb, 64 ismeretlen, 18 nem nyilatkozott, 8 régió.
  • 2002-ben 10547 lakosa volt.
Ebből : 8744 magyar (82,9%), 1106 szerb (10,5%), 216 jugoszláv, 117 cigány, 43 horvát, 27 albán, 21 montenegrói, 14 muzulmán, 10 német, 10 szlovák, 7 román, 4 bunyevác, 3 bosnyák, 3 szlovén, 3 ukrán, 1 orosz, 13 egyéb, 165 nem nyilatkozott, 24 régió, 16 ismeretlen.