Apatin

Apatin (szerbül Апатин / Apatin, németül Abthausen) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben.

Fekvése

Zombortól 15 km-re délnyugatra a Duna bal partján fekszik.

Nevének eredete

Neve a magyar apáti (= apát birtoka) szóból származik.

Története

Apatin helyén a 11. században egy nagyobb birtoktest volt, Aranyán néven, melyet Dávid herceg 1090 körül a tihanyi apátságnak adott 5 háznéppel, 3 eke földdel és 5 halastóval együtt.
1337-ben a birtoktest egy másik részét, azt, „ahol a nagy árok végződött” I. László király a bátai apátságnak adta, ekkor Apatti néven említik.
Aranyán északi részén egy nemes falu alakult ki Aranyán néven, míg a déli Apossal szomszédos része 1401-től Aposaranyán néven szerepelt. Aranyán egy részén besenyők lakhattak, ezért egy időben Aranyánt Besenyőnek nevezték.
Ez a jelentékeny helység a fennmaradt határleírás szerint a Nagyárok, Papi, Apos, a Duna és a bátai apátság földje között feküdt, tehát a mai Apatin területén.
Határában kezdődik a Tiszaföldvárig húzódó római sánc. Egykori várát 1453-tól említik, ekkor a kalocsai érsekségé volt. A vár a török időkben pusztult el, nyoma sem maradt. A török időkben elnéptelenedett települést a 18. században württembergi németekkel telepítették be.
A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Apatini járásának székhelye volt. A várost a szerb partizánok 1944. október 24-én vették be. 1944 végén a városból 2400 személyt hurcoltak orosz munkatáborokba. 1945. március 11-én a város csaknem egész lakosságát 8000 embert a gádori és körtési szerb haláltáborba hajtották, ahol sokan éhen haltak.

Lakosság

Apatin községnek 2002-ben 32813 lakosa volt. Ebből: 20216 szerb (61,6%), 3785 magyar (11,5%), 3766 horvát (11,5%), 1191 román (3,6%),a többi más nemzetiségű.
Magának Apatin városának:

• 1910-ben 13 136 lakosából 11 661 német, 1067 magyar volt jelentős horvát kisebbséggel.

Apatin volt a „legnémetesebb” város a mai Vajdaság területén. 1945 után líkai szerbeket telepítettek a németek helyébe.

• 1991-ben 18389 lakosa volt.

Ebből: 11875 szerb (64,9%), 2890 jugoszláv (15,8%), 1132 magyar (6,2%), 708 horvát, 561 román, 315 cigány, 175 német, 130 montenegrói, 44 muzulmán, 43 bunyevác, 23 szlovén, 21 szlovák, 20 albán, 6 orosz, 4 ruszin, 3 cseh, 2 ukrán, 1 bolgár, 91 egyéb, 157 ismeretlen, 104 fő nem nyilatkozott, 26 régió.

• 2002-ben 19320 lakosa volt.

Ebből: 13990 szerb (72,4%), 967 román (5%), 848 magyar (4,4%), 658 horvát, 612 jugoszláv, 369 cigány, 142 német, 100 montenegrói, 31 szlovák, 30 muzulmán, 27 bunyevác, 23 macedón, 17 szlovén, 13 albán, 7 ruszin, 6 orosz, 3 bosnyák, 3 ukrán, 1 bolgár, 41 egyéb, 1318 nem nyilatkozott (6,8%), 60 fő ismeretlen, 54 régió.