Belgrád (magyar nevén a nyelvújítás kora óta
Nándorfehérvár,
előtte a dunai bolgár jelentésű
lándor szóból
Lándorfejérvár,
szerbül
'fehérvár' jelentéssel
Београд,
Beograd . Szerbia fővárosa
és egyben legnagyobb városa. Először a Kr. e. 3. században a kelták
éltek itt, mielőtt római coloniává vált, mint
Singidunum.
Belgrád
néven először 878-ban
említik. 1403-ban
lett először Szerbia fővárosa, 1918 és 2003 között Jugoszlávia, 2003 és 2006 között Szerbia és Montenegró fővárosa volt,
majd 2006-tól
Szerbia
fővárosa.
A város a Száva és a Duna összefolyásánál fekszik Szerbia északi részének
közepén, ahol a Kárpát-medence a Balkán-félszigettel
találkozik. Lakossága 2002-ben hivatalosan 1 576 124 fő volt; valójában,
ha figyelembe vesszük a menekülteket, vélhetően 2 millió felett van a
lélekszám. Belgrád a volt Jugoszlávia legnépesebb városa, és a harmadik
legnépesebb a Balkánon Isztambul és Athén
után.
Történelme során Belgrád a keleti és nyugati kultúra választóvonalán
helyezkedett el. Európa egyik legrégibb városa: Belgrád szélesebb
környéke volt a legnagyobb európai prehisztorikus kultúra – a vinčai kultúra
– bölcsője. A város alapítása a kelta és római időkre tehető, melyet a
szlávok betelepülése követett a 7. században. A középkorban bizánci,
frank, bolgár, magyar és szerb uralkodók birtokolták, míg az oszmán
törökök el nem foglalták 1521-ben, hogy a belgrádi pasaság székhelyévé
tegyék. 1403-ban először lett a független szerb állam fővárosa (1427-ig,
amikor Magyarországhoz került), mely státusát csak 1841-ben nyerte
vissza, de a törökök ténylegesen csak 1867-ben hagyták el a várost. A
20. században a sokféle átváltozáson keresztülhaladó Jugoszlávia
fővárosa lett, egészen 2006-ig, amikortól Szerbia ismét független állam.
Belgrád Szerbia közigazgatásában külön közigazgatási egységet
képvisel, saját városi önkormányzattal. A városnak 17 kerülete van,
mindegyiknek élén saját tanáccsal. Szerbia területének 3,6%-át fedi, a
szerbiai népesség 21%-a él az ország kereskedelmi, kulturális, gazdasági
és tudományos központjának számító városban.
Itt zajlott le 1456. július
4–22. között a nándorfehérvári csata.
Földrajza
Belgrád átlagos tengerszint feletti magassága
132 m; legmélyebben fekvő része 70,15 méteren, míg legmagasabb pontja
303,1 méteren van. A
város a Pannon-síkság és a Dinári-hegység találkozásánál, valamint a Duna és a Száva
összefolyásánál terül el. Az északi szélesség 44°49'14" és keleti
hosszúság 20°27'44" koordinátákon helyezkedik el.
Belgrád történelmi magja (a mai Nándorfehérvár) a Kalemegdán hegyfokra
épült a Száva folyó jobb partján. Körülötte a Šumadijai-hátság
200-300 méteres dombjai közül az 511 méter magas Avala és a 628 méter
magas Kosmaj emelkednek ki, de a 198 méteres Dedinje már betagozódik a
dombvidékbe. A Belgrádtól északra fekvő területek közül a Száva
túlpartján a zimonyi löszfennsík, míg a Duna túlpartján a pancsovai rét
található. A 19. századtól a város kiterjedt délre és keletre, a második
világháború után Belgrád a Száva bal partján terjeszkedett és így
magába olvasztotta Zimony városát. A város területe 360 km²,
elővárosokkal együtt 3.223 km².
Éghajlata
Belgrádnak mérsékelt kontinentális
éghajlata van.Az
évi átlagos középhőmérséklet 11,7 °C, a legmelegebb hónap a július,
amelynek átlaghőmérséklete 22,1 °C. Ugyanakkor az év 95 napján a napi
maximum hőmérséklet meghaladja a 25 °C-ot, 31 napján pedig a 30 °C-ot
is. Az évi átlagos csapadék 700 mm körül alakul. A napsütéses órák száma
sokéves átlagban 2096. A Nap a legtöbbet júliusban és augusztusban süt,
egy nap általában 10 órát; míg decemberben 2-2,3 órás napsütéssel lehet
számolni naponta. A valaha mért legmagasabb hőmérséklet 41,8 °C volt (1946. szeptember
9.), a legalacsonyabb pedig -26,2 °C (1893. január
10.).
A szerb
főváros
Az első szerb felkelés idején a szerb
forradalmárok 1806.
január
8-ától 1813-ig
tartották a várost, majd azt visszafoglalták a törökök.
A második szerb felkelés után 1817-ben
Szerbia részleges függetlenséget ért el, amit a török porta1830-ban
ismert el. Mihailo
Obrenović fejedelem 1841-ben az ország fővárosát Kragujevacból
Belgrádba helyezte át,
bár a török csapatok még évekig a városokban maradtak, és Belgrádot csak
1867-ben
hagyták el végérvényesen.
Az fejedelemség teljes függetlenségének 1878-ban
bekövetkezett kikiáltásával, s a Szerb
Királyság 1882-es
megalakulásával Belgrád újra a Balkán kulcsfontosságú településévé
vált, s gyors fejlődésnek indult. A kézművességet felváltotta az ipar,
és a kereskedelmet és forgalmat 1884-ben
növelte a Belgrád - Niš vasútvonal kiépülése. A város elektromosságot,
villamosokat, egy gőzhajótársaságot és fontos tudományos és kulturális
intézményeket kapott (például az úgynevezett Nagy iskolát 1863-ban);
azonban Szerbia egészében inkább agrár jellegű ország maradt, s a
fővárosnak a 19. és 20. század fordulóján csak 69.100 lakosa volt. A
népesség ugyanakkor 1905-re már meghaladta a nyolcvanezer főt, s az I. világháború
kitörésekor Belgrádnak már több, mint százezer lakosa volt, nem számítva
hozzá Zimonyt,
mely akkoriban még az Osztrák–Magyar Monarchia része
volt.
Így mindössze néhány kilométerre volt a magyar határtól, és az újvidéki
szerb kisebbség jelentős hatással volt rá (például a belgrádi Szerb
Nemzeti Színházat az újvidéki színház filiáléjaként alapították
magyarországi szerb színészek 1869-ben).
Kormányzat
és politika
Belgrád saját autonóm városi önkormányzatával különálló területi
egysége Szerbiának. A
jelenlegi polgármester Zoran Alimpić, aki Nenad Bogdanović 2007-ben
bekövetkezett halála óta tölti be ezt a tisztséget. A második világháború utáni első
demokratikus polgármester választás 1996-ban volt,
a megválasztott városvezető Zoran Đinđić lett akkor. A polgármestereket
annak idején a második világháború előtt is demokratikusan választották.
Belgád városi közgyűlésébe 90 tanácsost választanak négyéves
terminusokra. Az önkormányzatban a jelenlegi kormánypártok (Demokrata Párt, Szerbiai Demokrata Párt és a G17
Plusz) hasonló arányban vannak jelen, mint a szerb parlamentben, ez
igaz az ellenzékre is (Szerb Radikális Párt, Szerbiai Szocialista Párt, Szerbia Ereje Mozgalom).
Kerületei
Belgrád kerületei
A városnak 17 kerülete van, ebből tíznek
belvárosi és hétnek
elővárosi
a státusza. Noha mindegyiknek van saját helyi tanácsa, az elővárosi
önkormányzatok kissé nagyobb hatalommal bírnak, különösen várostervezés,
építésügy és közműellátás tekintetében.
A legtöbb kerület a Dunától és a Szávától
délre található, a Šumadija régióban. Három kerület (Zemun (Zimony),
Novi Beograd, és Surčin) a Száva folyótól északra, a Szerémségben terül el, míg Palilulát átszeli a
Duna, így déli része még Šumadijában fekszik, míg a folyótól északra már
a Bánságba nyúlik át.
Gazdaság
Szerb Nemzeti Bank
Belgrád Szerbia gazdaságilag legfejlettebb része, és otthont nyújt az
ország Nemzeti Bankjának. Több nagy vállalatnak is itt van a központja,
ezek közé tartozik többek között a Jat Airways (a
szerb nemzeti légitársaság), a Telekom Srbija,
a Telenor Serbia,
a Delta Holding,
illetve olyan cégek regionális központjai, mint a Société
Générale, az Intel, a Motorola,
a Kraft Foods, a Carlsberg
Csoport, a Microsoft,
a Zepter, a Japan Tobacco
és így tovább. Mivel a volt Jugoszláviából
elég zavaros körülmények között (lásd délszláv háború) alakult ki az utóbb tovább
darabolódó Jugoszláv Szövetségi Köztársaság,
Belgrádot és egész Szerbiát is erősen sújtó nemzetközi embargó
jött létre az ország ellen a kilencvenes évek elején.
Következményeképpen a jugoszláv dinár hiperinflációja a világ eddigi legnagyobb
inflációját hozta, s a város gazdasága megrokkant.
Jugoszlávia aztán a kilencvenes évek közepén legyőzte az inflációt, és
Belgrád gazdasága azóta is komoly növekedési pályán van. Jelenleg
Belgrád a szerbiai bruttó hazai termék több mint 30%-át
termeli, és ugyanígy, Szerbia foglalkoztatott munkaerejének több mint
30%-a itt dolgozik.
Az egy főre jutó havi átlagkereset 47 500 szerb
dinár (572 euró, 903 amerikai dollár). Ez egy évre számítva 6864
euró vagy 10 843 amerikai dollár.
A város fontos szerepet játszik a nemzetközi közlekedésben, fontos
közúti, vasúti és vízi közlekedési csomópont, a Transzeurópai Közlekedési Hálózat része. Az Eurostat elemzése
szerint a háztartások 45,4%-ban van személyi számítógép, és a
háztartások 39,1%-a rendelkezik internethozzáféréssel, ezzel megelőzi a
környező országok fővárosait, Szófiát,
Bukarestet,
Athént.
Látnivalói
- Nándorfehérvár
vára: alapjait a 11. században rakták le, 1829-ig volt jelentős
erődítmény. Részei: Damad Ali pasa, Szelim pasa és Hasszán pasa
síremléke, török csörgőkút, VI. Károly diadalkapuja, török fürdő,
Nebojsa torony, vártorony, római castrum maradványai, Szent Petka
templom, Sztambul-kapu
Belgrád belvárosa
- Milos fejedelem kútja
- Királyi Palota
- Flögel-gyűjtemény
- Paja Jovanovic-gyűjtemény
- Orosz templom
- Nemzeti Múzeum
- Freskómúzeum
- Zsidó negyed
- Régi Egyetem
- Néprajzi Múzeum
- Zimony (Óváros)
Közlekedés
Vasúti híd a Száva folyón
Belgrádnak kiterjedt tömegközlekedési hálózata van, amely 118
belvárosi és több mint 300 elővárosi buszjáraton,
12 villamosvonalon
és 8 trolibuszjáraton
alapul.
A járatokat és vonalakat a
GSP Belgrade (Városi Tömegközlekedési
Vállalat) és az
SP Lasta működteti; ezek jó néhány buszjárat
üzemeltetésében egyéb magáncégekkel működnek együtt. Belgrádnak
elővárosi vasútja is van – a Beovoz –, melyet a Szerbiai Vasúttársaság
üzemeltet. A főpályaudvarra érkeznek és indulnak Európa fővárosaiba,
illetve Szerbia számos városába a vonatok. A távolsági buszközlekedés is
népszerű, napi az összeköttetés az ország összes többi városával.
Autópályák kötik össze Belgrádot észak felé Újvidékkel
és Budapesttel,
déli irányba Nišsel és nyugat felé Zágrábbal.
Mivel a város két nagy folyó, a Duna és a Száva
összefolyásánál fekszik, ezért számos hídja van, a két legjelentősebb a
Branko
híd és a
Gazela híd, amelyek az óvárost a Száva túlpartján
fekvő újvárossal kötik össze. A leghosszabb a
Pančevo híd,
Belgrád egyetlen dunai hídja. A teherforgalmi kikötő a Dunán, a
személyforgalmi kikötő a Száva partján található. A város életében
fontos szerepet tölt be a Surčin melletti
Nikola Tesla nemzetközi
repülőtér (IATA:BEG), ez a belvárostól 12 kilométerre délre
található. A városközpont és a repülőtér között nincs kiépített
gyorsforgalmi vasút, a városba való bejutás autóbusszal vagy taxival
lehetséges. A legnagyobb forgalmat 1986-ban bonyolította, amikor az
utasszám elérte az a 3 milliót, majd ez a szám az 1990-es években
drasztikusan lecsökkent.
A forgalom 2000 óta újra növekedési pályán van, 2004-re és 2005-re már
elérte a 2 milliót, 2007-ben pedig – 17 év után – ismét elérte 2,5
milliós utasszámot
A folyamatos fejlődésnek köszönhető városnövekedés és megsűrűsödött
gépjárműfogalom komoly problémát jelent a város vezetésének. A
megvalósítandó tervek közt szerepel egy belvárosi félgyűrű, ennek
keretében több új híd (egy a Száván, kettő a Dunán), és egy, az E70-es
és E75-ös utakat összekötő elkerülő út megépítése.
