Jégkorong

A jégkorong 2 csapat által jégpályán játszott, ütős labdajáték. A Nemzetközi Jégkorong Szövetségnek (IIHF) 64 tagországa van, de a következő országokban a legnépszerűbb: Kanada, USA, Svédország, Finnország, Csehország, Szlovákia, Oroszország (régebben Szovjetunió). A felsorolásból kitűnik, hogy általában azokban az országokban dívik, ahol jellemző a hideg idő, lehetőséget adva a természetes jégfelületek kialakulására. Bár a felsorolt országok mindegyikében működik professzionális liga, az Észak-Amerikai Profi Jégkorongliga, ismertebb nevén NHL jelenti a sportág csúcsát.

A játék 

Játékosok 

Patrick Roy, a Colorado Avalanche kapusaként

A jégkorongcsapatok általában 18 mezőnyjátékosból és 2 kapusból állnak, ebből 1 kapus és 5 mezőnyjátékos van egyszerre a jégen. Mivel a jégkorong egy nagyon gyors és intenzív játék, az 5 játékosból álló úgynevezett sorok általában 45 másodpercenként váltják egymást a jégen. A játék célja, hogy a korongot az ellenfél kapujába juttassák, lehetőleg többször mint az ellenfél. A játékosok egy ütő segítségével irányítják a korongot a jégen. A test bármely részével lehet a korongot kezelni, irányítani tilos. Érvényes gólt csak az ütővel lehet szerezni, valamint akkor, ha a korong bármely testrészről a kapuba pattan. A szándékos rúgó vagy dobó mozdulat nem érvényes.

Mario Lemieux a Pittsburgh Penguins játékosaként

A mezőnyjátékosokat két csoportba sorolhatjuk. A támadók lehetnek balszélsők, centerek, illetve jobbszélsők. Egy sorban 3 támadó játékos szerepel. A védők lehetnek bal bekkek illetve jobb bekkek, és általában párban játszanak. A sorcserék alkalmával általában egy új védőpár lép a jégre. A mérkőzéseken egy csapat általában 4 támadósort (12 játékos), 3 védőpárt (6 játékos) és 2 kapust öltöztet be (kapusból természetesen egyszerre csak egy lehet a jégen). Az edzők a sorokat a mérkőzés alatt bármikor cserélhetik, nem szükséges, és nem is szokás mindig megvárni a következő játékmegszakítást.

Felszerelések 

Kapus 

• sisak ráccsal vagy kapus fejvédő
• nyakvédő
• torokvédő
• mell- és vállvédő
• botos kesztyű
• lepkés kesztyű
• kapus szuszpenzor
• kapus nadrág
• mamut (kapus lábszárvédő)
• kapus korcsolya
• kapus ütő

Mezőnyjátékos 

• sisak
• arcvédő (plexi, félplexi, rács)
• fogvédő
• nyakvédő
• vállvédő
• könyökvédők
• játékos kesztyű
• nadrág
• szuszpenzor
• lábszárvédők
• jégkorong korcsolya
• ütő

Szabálytalanságok 

A jégkorong játékot a Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) által négy évente kiadott szabálykönyv alapján játsszák. A szabálykönyvben meghatározott szabályokat megsértő játékosokat a játékvezető büntetésekkel sújtja.

Játékosok ellen elkövetett szabálytalanságok 

• palánkralökés (boarding, BOARD)
• botvéggel ütés (butt ending, BUT-E)
• meg nem engedett testtel való játék (charging, CHARG)
• hátulról lökés (checking from behind, CHE-B)
• nyírás (clipping, CLIP)
• bottal lökés (cross-checking, CROSS)
• könyökhasználat (elbowing, ELBOW)
• túlzott durvaság (unnecessary roughness, UNN-R)
• öklözés vagy durvaság (fisticuffs, FIST)
• fejelés (head-butting, H-BUTT)
• magas bottal való játék (highsticking, HI-ST)
• ellenfél fogása (holding, HOLD)
• botfogás (holding the stick, HO-ST)
• bottal akasztás (hooking, HOOK)
• akadályozás (interference, INTRF)
• rúgás (kicking, KICK)
• suhintás (slashing, SLASH)
• szúrás (spearing, SPEAR)
• gáncsolás (tripping, TRIPP)
• fejre, nyakra irányuló támadás (checking to the head, CHE-H)

Egyéb szabálytalanságok 

• hivatalos személy sértegetése (abuse of officials, ABUSE)
• játék késleltetése (delay of game, DELAY)
• szabálytalan felszerelés (illegal equipment, IL-EQ)
• sportszerűtlen magatartás (unsportsmanlike conduct, UN-SP)
• játék kezdésének megtagadása (refusing to start play, REFUS)
• cserepad elhagyása (leaving players bench, L-PLB)
• büntetőpad elhagyása (leaving penalty bench, L-PEB)
• túl sok játékos a jégen (too many players on the ice, TOO-M)

Játékidő 

A jégkorong mérkőzés három, 20 perces harmadból áll. A 20 perc tiszta játékidőt jelent, vagyis a játék megszakítása alkalmával az órát megállítják. Játékmegszakítás után a korongot a bedobással (bulival) hozzák játékba. A két center szemben áll a bedobóhelyen, a játékvezető pedig bedobja közéjük a korongot, melyet ők igyekeznek ütőjükkel saját csapattársukhoz juttatni.
Játékmegszakítás a következők miatt fordulhat elő:

• Les: A támadócsapatnak előbb kell a korongot a támadó harmadba juttatni, mint ahogy egy játékosa oda belépne. Ha úgy juttatják a korongot a támadó harmadba, hogy azt megelőzően már tartózkodik ott játékosuk, akkor beszélünk lesről. Angolul "offside".

• Tilos felszabadítás (túlütés): Ha a támadócsapat a saját térfeléről az ellenfél alapvonala mögé üti a korongot akkor beszélünk tilos felszabadításról. Az NHL-ben nem fújják be automatikusan, csak akkor, ha a korongot megérinti a védekező csapat egy játékosa. Európában automatikusan fújják amint a korong áthaladt az alapvonalon. A tilos felszabadítást elkövető csapat büntetése, hogy a buli az ő védő harmadukban lesz. Szintén nevezik túlütésnek is, bár ez kevésbé elterjedt. Angolul "icing".

A játéktér

• Kiállítás: Lehet kis büntetés, nagy büntetés vagy fegyelmi. Ezek tételei 2-, 5-, illetve 10 perc vagy végleges kiállítás. A vétkes játékos a büntetésnek megfelelő időtartamra elhagyja a játékteret. Csapata ez idő alatt emberhátrányban játszik. A kisbüntetés lejár ha az emberelőnyben játszó csapat a kapuba talál. A nagy büntetések nem járnak le, ezeket le kell ülnie a vétkesnek. A fegyelmi büntetésekkel sújtott játékosok helyett más mezőnyjátékos a jégre léphet. A büntetések angol megfelelői "minor penalty", "major penalty", "misconduct penalty".

• Játékteret elhagyja a korong: Ha a korong teljes terjedelmével elhagyja a játékteret szegélyező palánkot. Szándékosságért 2 perc büntetést kap a vétkes játékos.

• Sérülés: A játékvezető megállítja a játékot, ha egy játékos megsérül.

• Korong irányítás: A korong kézzel való irányítása, büntetést nem von maga után.

• Kapu elmozdulása: A kapu elmozdítása, ha szándékos a mozdulat, akkor az elkövető játékost kiállítják a játék késleltetéséért.

Bajnokságok 

Magyar bajnokság 

A Magyar Jégkorong Szövetség (MJSZ) által felügyelt jégkorongbajnokság. A bajnokság győztes csapata a magyar bajnoki cím birtokosa lesz. A magyar bajnokságokat a férfiak részére 1937 óta, 1945 kivételével minden évben megrendezték.
Másodosztályú bajnokságot (OB II.) 1943-tól rendeznek kisebb-nagyobb megszakításokkal.
Női magyar bajnokságot az 1993-94-es szezontól rendeznek és két alkalom kivételével a Marilyn csapat nyerte meg mindegyiket.

Utánpótlás korosztályok 

• szupermini U8
• mini U10
• előkészítő U12
• kölyök U14
• serdülő U16
• ifjúsági U18
• junior U20

NHL 

Az észak-amerikai professzionális jégkorongliga neve, más néven National Hockey League (Nemzeti Jégkorong Liga). 30 csapat játszik 15-15 csapatos konferenciákban (Kelet – Nyugat), ez még tovább van osztva konferenciánként 3-3, öt csapatos divízióra. A szezon alapszakaszból (Regular Season) és ún. rájátszásból (Playoff) áll. A rájátszásba a konferenciák első nyolc helyezettje jut be. A bejutott csapatok 4 győzelemig tartó párharcokban vesznek részt, majd a végén a döntő, ahol Kelet és Nyugat legjobbjai megküzdenek a Stanley-kupáért és bajnoki címért.

A jégkorong hazai története 

-1936 A kezdeti évek 

A jégkorong sport az 1920-as évek közepén került hazánkba. Az addig egyeduralkodó bandyt gyorsan kiszorította és egyre népszerűbbé vált. A kezdeti években az úttörőszerepet elsősorban a BKE csapata vállalta magára, de sorra alakultak más szakosztályok is, így például a BBTE és az FTC.
Magyarország első alkalommal 1927-ben szerepelt a Nemzetközi Szövetség (akkori nevén LIHG) által rendezett tornán, az Európa Bajnokságon Bécsben, ahol a csak BKE játékosokból álló csapat az utolsó, hatodik helyen végzett. A magyar válogatott első mérkőzést január 24.-én játszotta Ausztria ellen, melyen 6-0-s vereséget szenvedett el. Az elkövetkezendő évtized elsősorban a klubok európai túráiról és a válogatott nemzetközi szerepléséről szólt. A nemzeti csapat 1938-ig részt vett minden EB-n, világbajnokságon és az 1936-os Téli Olimpián és sikerült egy-egy jobb eredményt is elérni. Így 1931-ben 7. lett a csapat, 1937-ben 5. helyezést sikerült elérni vagy 1938-ban döntetlen eredménnyel végezni a kanadai válogatott ellen.

1937-1944 Megindult a magyar bajnokság 

A magyar klubok külföldi túrái miatt képtelenség volt megszervezni a bajnoki küzdelmeket, hiszen egyszerre igen ritkán voltak itthon a csapatok. 1937-re végül sikerült útjára indítani az első Magyar Bajnokságot. A szereplést három gárda vállalta. Az esélyes BKE, a BBTE és a Ferencváros. Az FTC végül visszalépett, mert kanadai légiósát, Staplefordot nem nevezhette be. Helyére a BKE II. csapata indulhatott. Január 15.-én dobták be első alkalommal a korongot a bajnoki címért a BKE I – BKE II mérkőzésen. A bajnokságot a BKE csapat nyerte, amely 1944-ig két alkalom kivételével –ekkor a BBTE lett a bajnok– mindig megszerezte az elsőséget. 1940-től csatlakoztak a bajnoksághoz a visszacsatolt területek csapatai is elsősorban Kassa környékéről, valamint Erdélyből.

1945-1959 Újjászületés helyett vegetálás 

A háború után a sportág egyetlen hazai bázisának –a városligeti Műjégpályának– rendbehozatala után rögtön újra indult a jégkorong élet is. De hamarosan kiderült, hogy a játék közel sem kap hasonló szerepet, mint korábban. A külföldi csapatok elleni szereplés lehetősége 1956-ig minimálisra csökkent, olyan szezon is előfordult, amikor egyetlenegy ilyen összecsapásra sem került sor. A válogatott csapat pedig 1958-ig mindössze tíz országok közötti mérkőzésre állt össze és csak 1959-ben –húsz év után– nyílt újra lehetőség a VB szereplésre.

1960-1969 

A Szovjetunió megjelenése és kiváló szereplése az ötvenes években a világbajnokságokon lehetővé tette, hogy a magyar jégkorongozók is lélegzetvételhez jussanak. 1961-ben elkészült a sportág új központja a Kisstadion, a válogatott mellé csehszlovák kapitány érkezett és a csapatok száma is stabilan nyolcra emelkedett, amelyek közül az FTC, az Újpesti Dózsa , a Vörös Meteor és a BVSC volt harcban az érmekért. A válogatott 1964-ben kivívta az olimpiai szereplés lehetőségét, majd 1965-ben a B világbajnokságon a 4. helyet szerezte meg, amely akkor a 12. helyet jelentette a világon.

1970-1980 

A hatvanas évekbeli fellendülés után újra csökkent a hoki bázisa. Szinte évről évre jelentette be egy-egy szakosztály a megszűnését. Így tűnt el tíz év alatt a jégkorong térképéről a Spartacus, a Postás, az Építők, a Vörös Meteor és végül a BVSC csapata. Helyükre új csapatként a KSI utánpótlás korosztályból kikerülő játékosaira épített Bp. Volán került. A korszak egyeduralkodója a Ferencváros volt, amely 1971 és 1980 között minden bajnokságot megnyert. A válogatott az évtized elején bérletet váltott a C csoportba. 1976-ban sikerült kivívni a felkerülést és két éven át erőn felül teljesítve biztosan bent maradni a második vonalban.

1981-1990 

A korszak első bajnoksága új fejezetet nyitott a magyar hoki történetében. A Székesfehérvári Volán (Alba Volán SC) az első vidéki csapatként lett magyar bajnok, melyet hat újpesti és két ferencvárosi elsőség követett. A dekád végét egy újabb vidéki győzelem zárta le. A Jászberényi Lehel, amely a magyar csapatok közül elsőként szerződtetett minőségi légiósokat, szerezte meg a bajnoki címet. A magyar csapatokhoz ekkor több, elsősorban szovjet játékos érkezett, akik között számos korábbi válogatott játékost találni, így pl.: Alekszandr Malcev (kétszeres olimpia-, kilencszeres világbajnok; kétszer a VB legeredményesebb játékosa, háromszor a legjobb csatár, az IIHF Hall of Fame tagja), Szergej Szvetlov (olimpiai bajnok), Szergej Kapusztyin (olimpiai és világbajnok), Vlagyimir Repnyev (világbajnok)
A válogatott 1983-ban a C VB-n érte el legnagyobb sikerét. Hazai közönség előtt sikerült kivívni a feljutást. De a B csoportos szereplés csak rövid időre tudta leplezni, hogy a sportág egyre jobban elmaradt riválisaitól. Magyarországon ekkor még mindig nem létezett állandó fedett jégpálya, miközben ellenfeleink egyre jobb körülmények között készülhettek és az utánpótlásban is szélesebb alapokra támaszkodtak. Az 1985-ös B VB-ből kiesés után a magyar csapat csak a 3. vonal középmezőnyében tudott megkapaszkodni, melyet az 1990-es hazai C VB 7. helyezése „koronázott meg”.

1991- 

A pályagondok enyhítésére elsőként a fehérvári jég kerülhetett fedél alá, amely sokáig az egyetlen maradt. Majd évek múlva követte a sorban Dunaújváros, Szeged, Debrecen, Zalaegerszeg, Kaposvár, Miskolc, a fővárosban pedig a káposztásmegyeri, újpesti és erzsébeti jégcsarnok.
A bajnokságban a 90-es évek első felében újra a Fradi korszaka következett, melyet a Dunaferr nagy generációja szakított meg majd hozzájuk csatlakozott az Alba Volán, akik a 2000-es évek domináns csapatává váltak. A válogatottban 1995-től kezdve szerepeltek a dunaújvárosi fiatalok és a fehérvári Palkovics-Ocskay páros, akik már ifiként is igen közel álltak a korosztályos EB A csoportjához. A felnőtt válogatott egyre jobb szereplését megnehezítette, hogy a szovjet utódállamok vagy Szlovákia rutinos csapatai rendre az útjukat állták. 1998-ban végre sikerült a nagy álom, ismét hazai közönség előtt kivívta a csapat a B csoportos indulás jogát. Majd a kiesés után ismét első helyet szerezték meg 2000-ben. A világbajnoki rendszer 2001-es átszervezése óta a csapat stabil tagja volt a divízió I. selejtező csoportoknak, ahol 2002-ben és 2007-ben 2. helyezést tudott szerezni, majd 2008-ban kivívta a feljutást az A-csoportba.

Íjászat

Egy 10 és egy 9 pontos találat

Az íjászat a nyílvesszők íjjal való kilövését jelentő tevékenység. A történelem során a vadászat és a hadviselés volt a két legfontosabb alkalmazási területe, napjainkban sportként él tovább.

Története 

Kezdetek 

A legelső íjászatra utaló jelek mintegy 50 000 évvel ezelőttről maradtak fent. Az íjat eleinte feltételezhetően vadászatra használták, és innét került át a fegyveres összecsapásokba. Mint a legfőbb lőfegyver, fokozatosan kiváltotta a hajítólándzsát. Az ókorban Ausztrália kivételével valamennyi kontinensen íjásztak, ami jól jelzi fontosságát.

Ókori íjászat 

Az ókori civilizációk, görögök, perzsák, pártusok, szkíták, hunok, indiaiak, kínaiak, hadseregeiben egyaránt fontos volt az íjászok szerepe. A nyílzápor különösen hatékony volt a nagy létszámú alakzatok ellen, az íjászok így gyakran döntő jelentőséggel bírtak a csatában. A lovasíjászat tovább tágította a fegyver alkalmazási körét a gyors mozgás lehetősége miatt. Apollónt, Odüsszeuszt és más mítikus hősöket is gyakran íjjal ábrázolnak.

Középkori európai íjászat

Angol íjász hosszúíjjal

A kora középkor idején Nyugat-Európában az íjászatnak nem volt akkora szerepe a hadviselésben, mint az a népszerű legendákból kitűnik. Az íjászok gyakran a legrosszabbul fizetett katonák voltak, gyakorta egyszerűen a parasztokból verbuválták őket. Ez főleg az olcsó íjnak és nyílnak volt köszönhető, különösen, ha figyelembe vesszük, ezzel szemben mennyire drága volt egy "hivatásos" katona páncélja és kardja. Az íj ritkán döntötte el a csata kimenetelét, a nemesség "alsóbbrendű fegyvernek" vagy játékszernek tekintette. Ezt a nézetet a magyarok számolták fel, akik széleskörűen használva az íjat, jelentős sikereket értek el kalandozásaik során Nyugat- és Dél-Európában a 9. és 10. században.
A százéves háború idejére az angolok kitanulták az íjász egységek hatékony alkalmazását, ami harcászati fölényt biztosított számukra az angol hosszúíjaikkal. Az íjászok a szabad parasztság soraiból kerültek ki, és gyermekkoruktól kezdve gyakoroltak. Minden fiú a magasságához illő íjat kapott. Íjászversenyekkel lelkesítették az embereket a fejlődésre.
Csatában két vesszőt lőttek ki, az elsőt egy magas, a másodikat alacsonyabb röppályán. A két vessző egyszerre csapódott be két különböző szögből, igen megnehezítve így az ellene való védekezést. A páncéltörő nyílhegy megjelenése szintén fokozta a vesszők hatékonyságát.
A számszeríj, habár már korábban is létezett, szintén a középkorban terjedt el. Amíg egy íjász kiképzése évekig tartott, a számszeríj kezelését nagyon gyorsan el lehetett sajátítani. Ereje és hatékonysága megegyezett a hosszúíjéval. Legfőbb hátránya, hogy nehéz az újratöltése, ezért ritkábban lehetett vele lőni. A számszeríj közismert páncéltörő hatása erős visszatetszést keltett a kiváló páncélokat viselő nemesség körében, ezért a keresztények közötti használatát a második lateráni zsinat betiltotta.

Magyar íjászat 

Lovasíjász bemutató Ópusztaszeren

A honfoglaláskori (és annál is korábbi) magyarok a sztyeppei népekhez hasonlóan, életmódjukból fakadóan kiváló lovasíjászok voltak. Ezt tanúsítja az elhíresült középkori fohász is: "A magyarok nyilaitól ments meg, Uram minket!". Visszacsapó íjakat használtak. Az íjászat az államalapítás után sem tűnt el Magyarországról. Mindig is voltak könnyűlovas egységek, akik ezt a harcmodort folytatták, például a székelyek és kunok. Az íj egészen a végvári harcok idejéig használatban maradt, amikor a huszárok egyik fegyvere volt.
Regino prümi apát írja évkönyvében a magyarokról (908): "…karddal csak keveseket, de sok ezreket ölnek meg nyilaikkal, melyeket olyan ügyesen lőnek ki szaru-íjaikról, hogy lövéseik ellen védekezni alig lehet."

Horgászat

A horgászat egy ősi formája a táplálékszerzésnek, mely (horgász-)bot, zsinór és horog segítségével történik, és célja egy hal kifogása, zsákmányolása egy adott vízterületből. A horgászat célja a XXI. században már nem főleg a táplálékszerzés (ún. húshorgászat), hanem sokkal inkább a kikapcsolódás a természetben. Ezentúl a horgászat egy elismert sportág, és a horgászok számos országos és nemzetközi bajnokság keretében mérettetik meg magukat.

Definíció 

A horgászatot az 1997. évi XLI. törvény határozza meg: a halászati vízterületen a halnak horgászeszközzel (készséggel) vagy a csalihalnak 1 négyzetméternél nem nagyobb, emelőhálóval való fogása..
A készség nemzetközi normák szerint legalább egy horgászbotot és egy horgot foglal magában, melyet egy zsinór köt össze egymással. Különösen a bot használata különbözteti meg a horgászatot a halászok ősidők óta alkalmazott horgos halfogási módszerektől.

A horgászat feltételei, engedélyek 

Mivel a horgászat során a köztulajdonból a hal magántulajdonba kerül, a horgászatot a halászatról és horgászatról szóló törvény szabályozza. E törvény szerint a horgászatra jogosító okmányok a következők:

Állami horgászjegy 

Az állami halászjegyet vagy horgászjegyet a horgászegyesületek (a magyar állam megbízásában) egy évre - díj fizetése ellenében - adják ki. Állami horgászjegyet az a horgász kaphat, aki már letette a horgászvizsgát és nem követett el horgászati szabálysértést. Az állami horgászjegy díja 1000 Ft. 14 év alattiaknak és 70 év fölöttieknek viszont nem kell fizetni a díjat.

Területi engedély 

A területi engedélyt egy adott vízterület hasznosítója (horgászegyesületek, cégek, magánszemélyek, önkormányzatok stb.) adhat ki, aki rendelkezik a vízterület halászati jogával. A területi engedély csak állami horgászjeggyel rendelkező horgásztársnak adható ki.

Fogási napló 

Minden horgásznak, aki rendelkezik állami horgászjeggyel, kötelező fogási naplót vezetni. A fogási naplóban minden horgász köteles felvezetni az adott vízterületekből kifogott zsákmányt, és a naplót az év végén eljuttatni a horgászegyesületéhez. Amennyiben ezt nem teszi meg, úgy a következő évre nem adható ki számára az Állami Horgászjegy. A fogási naplóba méret korlátozás és fogási tilalom alá nem eső nemeshalakat a fogás után azonnal be kell írni, a fehérhalat elég a horgászat befejeztével.

Horgászigazolvány 

Minden horgász köteles horgászvizsgát tenni, minek megléte feljogosítja az Állami horgászengedély kiváltására. Kivéve a gyermek horgász, nekik nem szűkséges horgászvizsgát tenni. A horgászvizsga életfogytig, az Állami horgászengedély 1 évig érvényes.
A felsoroltak nem vonatkoznak magántulajdonú, magánkezelésű vizekre. Ott a tulajdonos, kezelő, Állami horgászengedély nélkül is horgásztathat.

A horgászzsákmány 

A magyar horgász fő zsákmánya a ponty. E növényevő hal, mely Ázsiából érkezett évszázadok óta, mára szinte a magyar horgászok bálványa. Rendkívül sokféle módszert fejlesztettek ki ennek a halnak a megfogására a horgászok. Minek tudható ez a "siker"? A jóizű, finom húsának, mely ráadásul sok magyar halétel alapanyaga? Vagy erős, szívós védekezése a horgon, mely sportélménnyé teszi a megfogását? Vagy a sokféle, de alapjában véve kényelmes fogási módjai? Mindenesetre ez a halfaj alkotja a magyar horgász fogásának zömét és emiatt a legfontosabb horgászhal. Főleg a csendesebb, iszaposabb vizek lakója, és a fenéken túrva kutat a kagylókból és más állatokból álló tápláléka után.
Pontyozás közben sokszor beugró zsákmány a keszeg. A keszeg szó sokféle halat rejt: az ártalmatlan bodorkát, mely általában rajokban járja a tavak fenekét és az átlagsúlya 10 dkg. Hasonló hal a vörösszárnyú keszeg, mely hasonló a bodorkához, ám főleg a víz felső rétegében tartózkodik. Ám a horgász számára a legfontosabb keszegféle a dévérkeszeg, mely akár 2 kilósra is megnőhet, ám a 20 dekás példány az átlagos. Magas hátú, oldalról erősen lapított hal ez, mely főleg a fenéken keresi, a többi keszeghez hasonlóan, a szúnyoglárvákból, puhatestűekből álló étrendjét. Az átlaghorgász meg sem különbözteti a dévértől a laposkeszeget, a bagolykeszeget és a karikakeszeget. E halak rendkívül hasonlóak a dévérhez, ráadásul hibridek is léteznek. A Duna és Tiszai horgászok gyakori zsákmánya a jászkeszeg. E keszegféle gyakran eléri a kilós súlyt és kitűnő sporthal. Szintén folyóvízi hal a szilvaorrú keszeg és a paduc. Gyakran kisebb folyókban, patakokban is fellelhetők, viszont ott megfogásuk nagyon nehéz, mivel ezek nagyon félős halak. E fajok alkotják a magyar horgász legtöbb zsákmányát; talán csak a ponty előzi meg őket.
Az összes keszeg húsa jóízű, viszont a sok szálka miatt óvatosan kell fogyasztani őket.
Elsőnek a keszeg és a ponty hibridjének tűnnek a kárászok. Magyarországon két fajuk fordul elő: a széles, magyar, vagy arany kárász, mely őshonos, és az ezüst kárász, amely telepítéssel került hazánkba Kínából. Mind a kettő mohón habzsolja a pontynak, keszegnek felkínált csalit. Húsuk jóízű, de nagyon szálkás.
Ugyancsak ázsiai teremtmény az amur. Nomen est omen: E halfaj az Amur folyóból származik. Hatalmasra megnő, majdnem 30 kilósra is. Torpedóformájú, izmos teste szinte szántja a vizet, ahogyan szüntelenül friss növényi hajtásokat keres. Sajnos sok nádas szenvedte már ennek a halfajnak a behozatalát, ugyanis a nádhajtást percek alatt lelegeli, nagy kár okozva ezzel. Viszont talán a legsportszerűbb hal: fárasztása a horgon órákat tarthat, látványos kirohanásokkal megdobbantva a horgásszívet. Konyhailag kevésbé használható, lévén szálkás és picit növényízű.
Utolsó ázsiai halunk a busa. Néhányan tréfásan magyar bálnának nevezik. A harcsa után a legnagyobb magyar halfaj. Bálna mivoltát jelzi, hogy planktonevő; fő tevékenysége a vízközt való szűrögetés. Mivel csalival szinte megfoghatatlan, csak a halászok számára jelent komoly ösztönzést. Húsa rossz ízű, de véd a szívinfarktustól.
Nagyon is magyar hal viszont a balin, vagy a villámkeszeg. Ragadozó, fogatlan pontyféle. A kishalat összetereli, és látványosan a víz tetején elkapja. Néha kis is ugrik, szinte mindig nagy loccsanás jelzi a "rablás" helyét. Megfogása nehéz, lévén nagyon rafinált.
A balin gyakori zsákmánya a szélhajtó küsz vagy sneci. Kicsi hal ez; alig éri el a 10 cm-t. Nagy rajokban behulló rovarokra vadászik.
Hasonlóan ragadozó hal a fogassüllő.

Az első magyar horgászirodalom 

A horgászattal és halászattal kapcsolatos irodalmunk több száz kötetes. A rengeteg könyvet, cikket és írást nehéz lenne hiánytalanul felsorolni. Grossinger János, Reisinger János és Szirmai András publikáltak ichthyológiai tanulmányokat hazánkban elsőként, még a XVII.-XVIII. században - igaz latin nyelven. Az első valóban, horgász témájú írás: Dr. Pelech E. Jánostól származik, címe : A pisztráng. Ez a kis írás 1879-ben látott napvilágot, a Magyarországi Kárpátegylet évkönyvének a 1879/VI. évfolyamban. A mű, napjainkra már sajnos közkönyvtárakban fellelhetetlen. Az írás nyelvezete és stílusa mosolyt csal arcunkra, de így is érdekes olvasmány, mivel a természet iránti rajó szeretről tesz tanúbizonyságot. Neves természettudósunk és polihisztorunk, Herman Ottó is említést tesz a Magyar Halászat Könyvében (1887) erről a különleges munkáról.

Hegymászás

A hegymászás vagy alpinizmus a magashegységi övezetben emelkedő hegycsúcsok megmászására irányuló szabadidős vagy sporttevékenység. Története hajnalán, a 18–19. században az alpinizmus a tűrő- és állóképességük határait megismerni vágyó kevesek nem mindennapi erőpróbájának számított. Nemritkán tudományos kutatással kötötték össze a hegycsúcsok meghódítását. Napjainkra szélesebb tömegek sporttevékenysége, amely kiváló erőnlétet és speciális felszerelést kíván meg e szenvedély hódolóitól.

Fajtái

Az időjárási és terepviszonyok, illetve a felszerelés tekintetében az alábbi válfajai ismertek:

• a puszta kézzel és felszerelés nélkül, vagy hegymászó kötéllel és ékekkel végzett sziklamászás, illetve ereszkedés;
• a szintén kötéllel, jégcsákánnyal, jégcsavarral jeges vagy havas sziklafelületen, gleccseren végzett jégmászás,
• a két ágat ötvözi a magashegyi hegymászás.
• A síléccel végzett magashegyi túrákat síalpinizmusnak nevezzük.
• A kisebb sziklákon, technikailag nehéz, szabad mászásokat boulder mászásnak (vagy boulderezésnek) nevezzük.
• A kiépített pályán végzett gyakorlást vagy sportmászást, falmászásnak hívjuk.

Nehézségi fokozatok 

A Nemzetközi Hegymászó Szövetség (UIAA) a mászási nehézségeket a hegymászó kalauzokban hatfokozatú skálán sorolta be. A hegymászó kalauzok tartalmazzák az utak nehézségét és a mászóút idejét. A hatfokozatú skála finomítására előbb a IV. fokozattól + - megjegyzésekkel finomították a skálát, majd - hogy a régi VI+ nehézségű utakat ne kellejen lemínősíteni, 1973-tól felül nyitott skálát határoztak el, és ez a mászóutak nehézségével folyamatosan bővül. Jelenlegi legnehezebb utak XII nehézségűek! Területenként más nehézségi osztályozási módok is léteznek.

Magyar vonatkozások 

Kunisch Ádám, a késmárki líceum rektora már az 1590-es években rendszeresen vitte diákjait a Magas-Tátrába. A legelső ismert magyar hegymászó Frőlich Dávid késmárki geográfus és matematikus Medula geographie practikae c. könyvében megírja, hogy 1615-ben késmárki diák korában, két osztálytársával megmászta a Tátra legmagasabb csúcsát. Speer Dániel 1683-ban megjelent Dacianische Simplicissimus c. művében leírja, hogy 1655-ben a rókusi tanító vezetésével, miután egy hegymászó-tanfolyamon vettek részt a diákok, mászófelszereléssel ellátva, kötélbiztosítással egy csúcsra másztak, ahol egy könyv volt, amelybe neveiket beírták.
1873-ban megalakult a Magyarországi Kárpát Egyesület, Magyarország első turistaegyesülete. 1885-ben dr. Zsigmondy Emil megírta az azóta is alapműnek számító Az Alpok veszélyei c. könyvét.

Görkorcsolya

Fitness-görkorcsolya 

A boltokban kapható görkorcsolyák többsége ebbe a csoportba tartozik. Jellemzőjük a magasszárú, kényelmes cipő, egy sorban elhelyezett 4 db 72-84 mm-es közepes keménységű kerékkel. Általános szabadidős célra, városi közlekedésre és kisebb kirándulásokra használható. Használatakor térd-, csukló-, könyökvédő, valamint sisak viselése ajánlott.
A kezdők esetén a fékezési technikák elsajátítása előtt a városi forgalomba veszélyes kimenni.

Agresszív görkorcsolya 

Free Katinkácska

Elsősorban lépcsőkön, korlátokon, félcsövekben és egyéb speciális akadályokon való ugrásokhoz kifejlesztett korcsolyatípus. Jellemzője a zömök, strababíró bakancs, 4 db egymás mögött elhelyezett széles, szögletes keresztmetszetű, kis átmérőjű kemény kerék, valamint a két középső kerék közötti megerősített talprész, amely a korlátokon és éleken való oldalirányú csúszásra szolgál.

Gyorsasági görkorcsolya

Gyorsasági versenyzéshez kifejlesztett görkorcsolyatípus. Jellemzője az alacsony szárú, könnyített cipő, egy sorban elhelyezett 5×80-95 mm, illetve újabban 4×100 mm-es kerékkel. A kerekek csapágyai a súly csökkentése érdekében kisebb méretűek, mint a Fittnes korcsolyáknál (ún. mikrocsapágy).
A versenyeket zárt körpályán, vagy közúton rendezik. Magyarország nemzetközi szabványoknak megfelelő görkorcsolya-pályái Jászberényben, Szegeden (lásd bejegyzés végén) és Tatabányán találhatók. Budapestieknek edzés céljára a Görzenál és a Puskás Ferenc Stadion körüli aszfaltcsík áll rendelkezésre. Az említett pályákon kívül a Hungaroringen is rendeznek minden ősszel görkorcsolya-versenyt. Külföldön népszerűek a görkorcsolya maratonok, amelyeken a győztes idő akár 1 órán belülre is eshet!
A gyorsasági görkorcsolyázás technikája eltér a jégpályán alkalmazott gyorskorcsolyázási technikától. A profi görkorcsolya versenyzók az egyenes szakaszokon ugyanis az ún. Double-Push technikát használják, amelyben hagyományos V alakú lépések helyett S betű szerű nyomvonalon haladnak. Ez által egy lépéssel nagyobb távolság tehető meg, és a lépés folyamán az idő nagyobb részében lehet hajtőerőt kifejteni. Ezzel a technikával 40 km/h fölötti tartós sebesség is elérhető. Az országúti versenyeken a versenyzők bolyokban haladnak, így csökkentve a légellenállás hatását.
Időközben elkészült Szegeden is egy igazi, gyorsasági görkorcsolyázásra alkalmas versenypálya, döntött kanyarokkal. 2006 szeptembere óta tehát két versenypálya létezik Magyarországon. Mindezeken túl 2005 óta rendezik Szegeden a hangulatos Skate Night esti korizásokat, ahol több száz amatőr korizhat Szeged legszebb pontjain át biztonságos körülmények között, rendőri felvezetéssel. A táv hossza közel 10 km. Júniustól kezdődően minden hónap első keddjén…..

Egyéb görkorcsolyázási stílusok 

Nordic blading 

Ennél a technikánál a korcsolyázó sífutáshoz hasonlóan kézzel botokkal is hajtja magát a sportoló.

Downhill 

Hegyről lefelé való görkorcsolyázást jelent. Az USA-ban népszerű versenyváltozatban 80-90 km/h sebességgel teljes védőfelszerelésben gurulnak le a lezárt hegyiutakon. A kanyarokban kihelyezett szalmabálákkal növelik a biztonságot. A kevésbé extrém szabadidős változatban síbotokkal a carving síelés technikájával (karcolt rövidlendületek) haladnak lefelé a lejtőn.

Tánc 

Ebben a műfajban maradtak meg a hagyományos elrendezésű görkorcsolyák, ahol a kerekek nem egy sorban, hanem két tengelyen vannak elhelyezve.(ez a stílus csak haladóknak ajánlott)!

Fékezési és megállási technikák 

Szlalomozó fitnessz-görkoris

• Sarokfék: Nem túl elegáns, zajos módja a megállásnak, viszont könnyű megtanulni és a kerekeket is kíméli.Ez a módszer nem túl hatásos. A féktáv meglehetősen hosszú.

• T-fék: A fél korcsolyára helyezve a testsúlyt a másik korcsolyát kicsit oldalt hátraengedve keresztbefordítva lenyomjuk a földre, és így alakul ki a fékező hatás. Hátránya, hogy erősen koptatja a kerekeket.

• Hóeke: Enyhe lejtőn a sebesség csökkentésére alkalmas módszer, amely hasonlít a síelésnél alkalmazott hóekére.

• Magic Slide: Hirtelen megállásra használható módszer, amelynél a fékező lábat mély szögben bedöntve előretoljuk, a hátsó lábon pedig hátrafelé gurulunk.

• Szlalomfékezés: A síelők fékezéséhez hasonló módszer, amikor váltakozó irányú éles kanyarokkal csökkentjük a sebességet.

Gördeszka

A gördeszka egy kerekekkel felszerelt falap, amelyet a fiatalok sportolásra használhatnak.

A gördeszkázás története 

Az első gördeszkások az 1960-as évek kaliforniai szörfös fiataljai közül kerültek ki, akik a deszkáikra kerekeket szereltek. Ez volt az első gördeszka, ami szinte csak szlalomozásra volt alkalmas. 1970 után megjelentek az első gördeszkákkal foglalkozó cégek. Az első szabadtéri skateparkot 1976-ban építették fel Floridában. Ezt persze hamarosan több száz követte, egész Észak-Amerikában. A leghíresebb deszkások ekkoriban Tony Alva, Jay Adams és Tom 'Wally' Inoyoue voltak. Minden idők egy legismertebb gördeszkása Tony Hawk.
A legnépszerűbb ma az utcai (street) stílus, ahol a "hivatalos" megfogalmazás szerint minden olyan, az utcán is potenciálisan előforduló akadály felállítható, amin trükköket lehet végrehajtani. Leegyszerűsítve: át lehet ugrani, le lehet csúszni róla, meg lehet fordulni fölötte stb. Magyarországon 1985-ben jelent meg a sportág. A hőskor egyértelműen a Hősök teréhez köthető, ahol kialakult egy deszkás társaság. Az első hazai felfutás az 1990-es évek első felére tehető, a második néhány éve kezdődött. Az utóbbi egy-két évben viszont megjelent egy új, tizenéves generáció.

Golf

A golf egy füves pályán játszható sport. Ez a labdajáték nagy hagyományokkal rendelkezik, a játékosok számát világszerte 50 millióra becsülik.

A golf története 

15. század 

Az első golffal kapcsolatos írásos emlékek 1457-ből származnak, amikor II. Jakab király és a skót parlament betiltották a futballt és a golfot, hogy a skótokat az íjászat gyakorlására késztessék. A tilalmat később III. Jakab (1471) és IV. Jakab (1491) is jóváhagyta. A Skócia és Anglia közötti 1502-es békeegyezmény szükségtelenné tette a lakosság további félkatonai képzését. Nem sokkal ezután maga IV. Jakab is kipróbálta a játékot, az Udvari Tanács pedig egy rendeletben határozta meg a golfütőkre vonatkozó szabályokat.

16. század 

I. Károly a 16. század végéig egész Nagy-Britanniában betiltotta a golfot. Az első ismert polgári golfozó Sir Robert Maule volt, aki 1527-ben Barry Links területén, Carnoustie közelében játszott. St. Andrewsban az első golfra történő utalás 1552-ből származik, egy évvel megelőzve a helyi érsek rendeletét, amely a környékbeliek számára engedélyezte a játékot. A sport Franciaországba Stuart Mária révén jutott el, aki 1567-ben, nem sokkal férje halála után, az első ismert női golfozóként játszotta a játékot (többen kritizálták is emiatt).

17. század 

Az ütőkészítők közül William Mayne vált elsőként ismertté 1603-ban, aki „királyi ütőkészítőként” VI. Jakab számára kezdett golfütőket készíteni. A „featherie”, a tollal töltött labda 1618-ban jelent meg. A golf Amerikában elsőként egy 1659-es rendelet révén bukkant fel, melyben a New York állambeli Albany utcáin megtiltották a játékokat. Az első nemzetközi meccsre 1682-ben került sor Leith városában, ahol a skótok (akiket York hercege és George Patterson képviselt) legyőztek egy ismeretlen nevű angol párost. Ezen esemény kapcsán vált ismertté az első ütőhordó (caddie), egy bizonyos Andrew Dickson, aki York hercegének ütőit hordozta.

18. század 

1735-ben megalakult az első golfklub, a Royal Burgess Golf Society. 1743-ban indították útnak Amerikába az első golfütő szállítmányt. 1744-ben Leith-ben megalakult a Gentlemen Golfers of Leith társaság, amely elsőként kezdte lejegyezni a golf szabályait. Később belőlük alakult meg a még ma is létező Honourable Company of Edinburgh Golfers társaság. 1754-ben a legelső golfklub, amely St. Andrews Society of Golfers néven jött létre és amely a későbbiekben a Royal & Ancient Golf Club of St Andrews nevet kapta, megjelentette az első kodifikált golf szabályzatot. A stroke play 1759-ben jelent meg St Andrewsban, a korábbi match play változataként. 1766-ban a Londonhoz közeli Royal Blackheath-ben megalakult az első Skócián kívüli golfklub, amely 1768-ban Leith-ben nyította meg klubházát.

19. század 

1810-ben Musselburgh-ban került megrendezésre az első feljegyzett női torna. 1867-ben St Andrewsban létre jött az első női golfklub. 1820-ban került sor az első Brit-szigeteken kívüli klubalapításra, az indiai Bangalore-ban. 1826-ban készítették az első ütőnyelet hikori fából, 1891-ben pedig megjelent az acél ütőnyél. 1848-ban látott napvilágot a featherie könnyebb és olcsóbb változata a guttapercha, amelyet 1898-ban a készítőjéről elnevezett, kemény gumi borítású Haskell-labda követett. 1860-ban, Prestwickben került első ízben megrendezésre a legrégebbi torna, a napjainkig fennmaradt Open Championship. 1867-ben Young Tom Morris érte el a legelső egy ütésből történő győzelmet, azaz hole in one-t. 1894-ben létrejött az USGA. 1898-ban Stableford pontozási rendszert dolgozott ki, 1899-ben pedig szabványosították a labdatartót.

20. század 

1900-ban és 1904-ben a golf szerepelt az olimpiai játékokon. 1902-ben jelent meg a hornyolt felületű ütőfej. 1905-ben szabványosították a golflabdák felületén található bemélyedéseket, amelyek az egyenes repülést biztosítják. 1910-ben jelent meg a középre illesztett nyelű putter, amelyet az R&A elutasított, az USGA pedig elfogadott. Ezzel kezdetét vette egy 42 éves időszak, amelyben a hivatalos golf szabálykönyvnek két változata létezett. 1911-ben az R&A az acél ütőnyelet is elutasította. 1916-ban megalakult a PGA of America, a profi golfozók érdekképviseleti szervezete. 1929-ben az acél ütőnyél mindenütt engedélyezetté vált, kiszorítva ezzel a hikori ütőnyelet. 1938-ban alkalmazták először a 14 ütős szabályt, amely limitálja a játékosok számára a felhasználható ütők mennyiségét. 1951-ben az R&A és az USGA egységesíti a szabálykönyvet, eltörölve a stymie-t (az ellenfél labdájának megkerülésére vonatkozó szabályt) és elfogadva a középre illesztett nyelű puttert. 1963-ban megjelent a gumi markolat (felváltva a bőrt) és az öntöttvas ütőfej (felváltva a kovácsoltat), amelyeket 1969-ben a grafit ütőnyél és a Cavity Back ütőfej követett. 1971-ben Alan Shepard elvégezte az első golfütést a Holdon. 1979-ben megjelent az első fém driver ütőfej, megkezdve a datolyaszilva fából készült változat kiszorítását. 1994-ben titánból készült wood ütők jelentek meg az amerikai piacon.

A golf története Magyarországon 

1902-1951 

A játékot 1902-ben Andrássy Géza gróf mutatta be, a fővárosi Lóversenypályán. Az első pálya Tátralomnicon épült 1908-ban, a későbbi többszörös magyar golfbajnok, Lauber Dezső tervei alapján. 1909-ben itt rendezték meg az első versenyt. 1910-ben megalakult a Budapesti Golf Club (amely utóbb a Magyar Golf Club nevet kapta). A 20-as évekre a hazai golf az európai élvonalba emelkedett, a jól képzett férfi és női játékosoknak köszönhetően, akik számos egyéni és csapatversenyt nyertek külföldön is.

1952-1988 

1952-re a golf politikai okokból nemkívánatos sporttá vált. A golfélet újraszervezése a 70-es évek közepén kezdődött meg.

1989-től napjainkig 

1989-ben megalakult a Magyar Golf Szövetség. A 90-es években több új klub alakult és számos gyakorló- és versenypálya épült fel. Mára a klubok évi több, mint száz kisebb versenynek és az országos bajnokságoknak adnak otthont. Magyarországon 8 db. szabványos 18 lyukú és további 4 db. 9 lyukú gyakorló pálya található.

№	Golf klub neve	alapítás éve	település
	18 szakaszos golfpályák
01	Birdland Golf & Country Club	1981	Bükfürdő
02	Boya Eagles Golf & Country Club	2008	Vámospércs
03	European Lakes Golf & Country Club	1994	Hencse
04	Old Lake Golf Club	1998	Tata
05	Pannonia Golf & Country Club	1996	Alcsútdoboz-Máriavölgy
06	Pólus Palace Golf and Country Club	2002	Göd
07	Royal Balaton Golf & Yacht Club	2007	Balatonudvari
08	Magyar Golf Club	2009	Kisoroszi
	9 szakaszos golfpályák
09	Paplapos Golf & Academy		Monor
10	Rogner Hotel & Spa Lotus Therme		Hévíz
11	St. Lőrinc Golf & Country Club		Budapest XXIII
12	Budapest Highland Golf Club	2006	Budapest XXII
	6 szakaszos golfpályák
13	Budai Golf Club		Diósd
	Driving Range (beütő) pályák
14	Petneházy Golf Club		Budapest Adyliget
15	Alföld Golf Club		Röszke
16	Bujdosó tanya		Lajosmizse
17	Club Szarvaskút		Zirc
18	Golf tanya		Budapest Hajógyári sziget
19	Nyírség Golf Klub		Nyíregyháza Sóstóhegy
20	Sonnen Golf GC & Academy		Zsira
21	Viharsarki Golf Club		Békéscsaba

Szabályok 

Az alapvető szabályokat legelőször 1744-ben foglalta írásba a Gentlemen Golfers of Leith nevű társaság. A modern golf szabályai az 1754-ben alapított Royal & Ancient Golf Club of St Andrews (R&A) nevéhez fűződnek. A legutóbbi változat az R&A és az USGA együttműködésével jött létre és jelenlegi formájában 2007 végéig érvényes. A golf sajátossága a meglehetősen nagy és természetes környezetben elhelyezett játéktér (az úgynevezett golfpálya), így a szabályoknak számos elképzelhető helyzetet kell lefedniük. Mivel a szabályzat más sportágakéhoz hasonlóan terjedelmes, néha a tapasztalt játékosok számára sem egyértelmű, mely szabályt kell alkalmazni bizonyos esetekben. Minden nemzeti golfszövetség (Magyarországon a Magyar Golf Szövetség) szakértői bizottságot tart fent a szabályok alkalmazásával kapcsolatos kérdések megválaszolására. Amennyiben a kérdést nem sikerül megválaszolni, az R&A, ill. az USGA kérhető fel hivatalos szabályértelmezőként az eset tisztázására, ill. az ún. Decision meghozatalára. A golf szabályzathoz hasonlóan a decisionök is nyilvánosak (jelenleg több mint 800 oldal a terjedelmük), és habár összehasonlításképpen kevés gyakorlati példát tartalmaznak, a leggyakoribb eseteket tisztázzák.

A játék célja 

Egy (legalább 42,67 mm átmérőjű, és legfeljebb 45,93 gramm súlyú) labdát a lehető legkevesebb golfütéssel az elütőhelyként megjelölt sík területről a golf szabályai szerint egy 10,8 cm átmérőjű, legalább száz méteres körzetben elhelyezett lyukba bejuttatni. A játéktér (az úgynevezett golfpálya), 18 szakaszból áll, a teljes hossza meghaladhatja a 7000 métert is.
Amennyiben a labda szabályosan nem üthető meg (például a pályaszakasz határán kívülre kerül vagy elmerül egy tóban), a szabályok lehetőséget nyújtanak az ütés megismétlésére, habár ez többnyire büntetőütésnek számít. A végső ütésszám, amivel sikerül a labdát a lyukba beütni (golfütések + büntető ütések) egy pontszámot eredményez, amelyet fel kell írni az eredmény nyilvántartó lapra, az ún. score-kártyára.

Par 

Minden szakasz (amelyen a lyuk található) egy meghatározott par számot definiál. Ez az a pontszám, amelyet egy jó golfozó átlagban elérhet a lyukba találva. A par megállapítása a lyuk távolságát és nem az elérhetőségét tekintve történik, az akadályok, mint a bunker, domb, víz stb. a pálya nehézségi fokát határozzák meg. A legtöbb lyuk par 3-nak (férfiaknál 0-229 méter, nőknél 0-192 méter távolságban), par 4-nek (férfiaknál 230-430, nőknél 193-366 méter távolságban) vagy par 5-nek (férfiaknál 431-, nőknél 367- méter távolságban) számít. Egy lyuk ritkább esetben par 6-nak vagy többnek is számíthat.
Egy jó golfozónak a par eléréséhez a parnál két ütéssel kevesebbel kell tudnia elérni a greent (magyarul pázsit, a lyukat tartalmazó terület környezetét) és legfeljebb két lökéssel be kell juttatnia a labdát a lyukba. Egy 18 lyukas pályán általában négy par 3-as lyuk van, tíz par 4-es és négy par 5-ös, így összesen 72 par érhető el. Egy 9 lyukas pályán ennek az összegnek a felét lehet elérni, ott általában két par 3-as, öt par 4-es és két par 5-ös lyuk van.
Az alábbi táblázat tartalmazza az értékelhető eredményeket az egyes lyukakba való betalálásra vonatkozóan:

Megnevezés	Jelentés
Albatrosz (angolul: Double-Eagle)	ütésszám hárommal a par alatt
Eagle (Sas)	ütésszám kettővel a par alatt
Birdie (Madárka)	ütésszám eggyel a par alatt
Par vagy Even	a parral megegyező számú ütés
Bogey	ütésszám eggyel a par felett
Double bogey	ütésszám kettővel a par felett
Triple Bogey	ütésszám hárommal a par felett

Ha a labda az elütőhelyről egyetlen ütéssel a lyukba kerül, akkor az eredményt „Hole-in-one-nak” vagy "Ásznak" (angolul „Ace”) nevezik. A fenti táblázat értelmében egy par 2-es lyukba egy ütéssel beletalálva egy madárka, egy par 3-as lyukba egy ütéssel beletalálva egy sas, egy par 4-es lyukba egy ütéssel beletalálva egy albatrosz érhető el.

Játékformák, eredményszámítás, handicap 

Két alapvető játékforma létezik, a match play és a stroke play, amelyeknek több változata is ismert. A stroke play célja a résztvevők összehasonlítása. Nincs külön ellenfél, csupán a pálya végigjátszása a cél. A match play esetén egy konkrét ellenfelet kell legyőzni, több lyukat megnyerve (a lyukat a lehető legkevesebb ütésszámmal megjátszva).
A kétféle játékformához kétféle eredményszámítási módszer használható, amelyek segítségével a bruttó (a ténylegesen elért pontszám) és a nettó (az elért pontszám a résztvevő játékerősségét beleszámítva) eredmény számítható ki. Tehát a bruttó ponttáblázat élén az abszolút legjobb golfozó áll, a nettó pontszám segítségével pedig meghatározható a relatíve legjobb játékos, a golftudását a legjobbakéval összehasonlítva.
A handicap (azaz előny) rendszereknek többféle változata létezik, de alapvetően a játékos golftudásának az elért eredményei alapján történő számtani kifejezésére szolgálnak. A handicap növelheti vagy csökkentheti a játékos pontszámát. Nagyjából megegyezik azzal az átlagos ütésszámmal, amit a játékos a pálya par számához (azaz alapütésszámához) viszonyítva elér. Tehát egy tapasztalt golfozó, aki Even part ér el az egész pályán, 0 handicappel rendelkezik. Ha a játékos 100-at ér el egy 72 paros pályán, akkor az érték megközelítőleg 100 - 72 = 28. Ha a handicap nulla alatt van, akkor a játék végén a handicap értékkel meg kell növelni az elért pontszámot. Mindez csak az amatőr játékosokra vonatkozik, a profi golfozók nem rendelkeznek handicappel. A haladó amatőr játékosokat, akik átlagosan a parnál egy ütéssel többet felhasználva találnak a lyukba, bogey golfozóknak nevezik. A parral megegyező ütésszámot, az ún. scratch golfozók képesek elérni, akiknek a játékerőssége megközelíti a profi játékosokét. A kezdő golfozókat rabbitnek (nyúlnak) nevezik.

Felszerelés 

Fa, Putter és Vas

A érvényben levő golfszabályok szerint egy játékos legfeljebb 14 ütőt vihet magával a golfpályára. Az ütők ötféle ösztályba sorolhatók be hosszuk, az ütőfej dőlésszöge (loft), ill. az anyaguk alapján.

Fa (wood) 

A labda elütéséhez és a további (140 méteren belüli) távoli ütésekhez használható a lyukhoz vezető útvonalon (a fairway-en). Az ütő feje, ill. a későbbiekben a fejben található berakás trópusi keményfából (datolyaszilvából) készült. A technikai fejlődés eredményeként a fejeket a későbbiekben könnyű és rugalmas fémötvözetekből (főként titánból és alumíniumból), ill. kevlárból vagy üvegszálas műanyagból kezdték készíteni. A szabványos ütőkészlet három woodból (1-es, 3-as, 5-ös vagy 7-es) áll, amelyeket loftjuk (kb. 8°–21°) és hosszuk (kb. 40-45 col) különböztet meg. Az 1-est drivernek is nevezik.

Vas (iron) 

A rövidebb ütésekhez (70–180 m) a vasak használhatók, amelyek segítségével a labda pontosabban irányítható a nehezebb ütéseknél (a félmagas fűben, az ún. semirough-n belül). A szabványos ütőkészlet általában 3-astól 9-esig számozott vasakat tartalmaz, amelyek mellett ritkább esetekben előfordulhatnak 1-es vagy 2-es vasak is. A loft 20° és 45° között változhat, az ütőhossz pedig 35-39 col lehet. A hosszabb vasak (1-4) helyett alternatív megoldásként használhatók a hibrid vagy rescue ütők is.

Hibrid vagy rescue ütők 

Ezekben az ütőkben a vas és a fa ütők tulajdonságai keverednek és leginkább a hosszabb vasak (férfiaknál: 1, 2, 3, 4, 5 / nőknél: 2, 3, 4, 5, 6) helyettesítésére szolgálnak, Az ütőhossz, a loft és a dőlésszög hasonló a fentebb megemlített vasakéhoz, az ütőfej domború és gyakran a fa ütőkére emlékeztet. Ezt az ütőfajtát gyakran arra használják, hogy a labdát a semi-rough-n belülről visszaüssék a fairway-re. A hibrid vagy rescue ütő kompromisszumot kínál a fák ütőtávolsága és a vasak pontossága között.

Wedge-ek

Wedge 

Rövid távolságú (100 méteren belüli) ütésekre használható, ill. nehezebb helyeken (bunkerek, torlaszok, magas fű). A szabványos ütőkészlet tartalmaz egy pitching és egy sand wedge-et (a homokbunkerekhez), valamint egy gap vagy lob wedge-et. A loft 50° és 60° között, az ütőhossz 34 és 36 col között változhat.

Putter 

A labda greenen történő lyukba ütéséhez használható, hosszú, lapos fejjel rendelkező ütő. A putterrel való ütést puttolásnak nevezik. Ezzel az ütővel a labdát nem ívben repítik a lyuk felé, ahogyan a többi fajtával, hanem gurítva próbálják belökni.

Golflabda 

Golflabda

A golf szabályai meghatározzák a golflabdák méretét és megjelenését. Az átmérőjük 42,67 mm, a maximális tömegük 45,93 g. A labda felületén 366 szabályosan elhelyezkedő kör alakú bemélyedés (ún. dimple) található. Az ütőfej által okozott forgás miatt, szükség van a labda repülés közben történő iránystabilizációjára. A felület kialakítása megakadályozza, a labda forgásirányba történő elmozdulását és háromszorosára növeli a repülés távolságát.

Golflabda és golflabdahéj

A golflabdát egy kemény mesterséges anyagból készült héj borítja (korábban guttapercha-ból készült), amely a magtól elkülönül és esetenként több rétegből áll. A kemény gumi héj belsejében több rétegű mag található, amelyet glicerines folyadékkal töltött műanyagból vagy (folyékony) fémből készítenek. A golflabdákat megszámozzák, lehetővé téve azt, hogy a labda, egy másik játékos azonos márkájú és típusú labdájától megkülönböztethető legyen. Ezért a labda későbbi azonosításához az elütés előtt meg kell jegyezni a labda márkáját, típusát és számát.
Lásd még: A golflabda fizikája

Labdatartók, amelyekre az elütőhelyen felhelyezik a labdát

Egyéb eszközök 

A pályán történő közlekedéshez néhányan speciális golfautókat használnak, azonban a versenyeken csak gyalogosan közlekedhetnek a játékosok. Az ütőket és egyéb tartozékokat pedig a golf táskákban szállítják. A golfozók általában különleges cipőt viselnek, amely talpán csúszásgátlóként cserélhető tüskék (vagy műanyag karmok) találhatók. Szinte mindenki hord kesztyűt, amely amellett hogy jobb fogást biztosít, a kéz felhólyagosodását hivatott megakadályozni. A tee-k, amelyek leginkább szögekre hasonlítanak, fából vagy műanyagból készülnek. Használatuk az elütőhelyeken engedélyezett, ahol a labdát könnyítésként a földbe szúrt tee-ről ütik el. Amikor a labda a greenen van, fel lehet venni tisztítás céljából ill., abban az esetben, ha egy másik játékos putt-vonalában található. Ekkor a labda helyét egy markerrel, egy lapos műanyagból készült koronggal vagy érmével meg kell jelölni. A pitch-villa a greenen, a labda becsapódása következtében keletkezett mélyedés kijavítására szolgál. Az elért pontszámot a score-kártyára szokták felírni.

Golfpálya 

A golfot a golfpályán játszák, amely a szabályok szerint 18 részből (ún. szakaszból) áll, amelyeken minden esetben megtalálható az elütőhely, a fairway és a green. A gyakorlópályák állhatnak 6, ill. 9 szakaszból is. A pályát rendszerint tájépítész tervei alapján építik és többnyire egy golfklub vagy egy üzleti társaság üzemelteti. A pálya gondozása rendkívül költséges és általában több greenkeeper végzi az ehhez szükséges speciális gépek segítségével.

A golf elkezdése 

Régebben a golf nagyon drága sportnak számított, a legtöbb ember nem engedhette meg magának ezt a szórakozást. Azonban mára - az egyre több pályának köszönhetően - a legtöbb ember számára elérhető közelségbe került a sportág, mivel a felszerelés és a játék költségei nem drágábbak, mint például évente egy egyhetes síelésé.
A golfozáshoz szükségünk van ütőkre, és az ütők szállításához egy táskára. Egy teljes felszerelés ára körülbelül 60 ezer forintnál kezdődik. Ez egyszeri beruházás, azonban ütőket lehet kölcsönözni a pályákon is. Természetesen szükségünk lesz labdákra is. Egy jobb minőségű labda 300 forint körül van, a rosszabb minőségűek 200 Ft körül. Szükségünk lesz még tee-re is, a tee-re az elütőhelyeken lehet felhelyezni a labdát könnyítés céljából, egy tee ára 10-20 Ft. A greenen labdánk pattanása által okozott lyuk kijavítására a pitch mark-javítót, vagy más néven chip-villát használjuk, ezt a legtöbb helyen ingyen biztosítják számunkra. Ha már haladóbb szinten járunk, érdemes beruházni egy golfcipőre is, ugyanis azzal sokkal kényelmesebb a játék. Ezek ára 15-20 ezer forint körül van.

Range Fee 

A range fee egy olyan, a golflétesítményre vonatkozó illeték amelyet akkor kell megfizetni, amikor azt a látogató gyakorlás céljára (Driving Range, Pitching és Chipping-Green, Putting-Green) kívánja igénybe venni. Ehhez hozzá adódhat a Driving Range-ről elütött labdák utáni díj, amit helyenként a range fee-be beleszámítanak, így annak összege magasabb a más pályákon szokásosnál.

Greenfee 

A greenfee (avagy green fee) akkor fizetendő, ha a játékos egy a klubjához nem tartozó idegen helyen kíván játszani. A greenfee mindig tartalmazza a range fee-t. Összege a használat mértékétől és a hely minőségétől függően változhat. Hétvégén többnyire magasabb a díjazás.

Nevezetes golfozók 

Nők 

1940 - 1960	1960 - 1980	1980 - 2000	2000 után
Patty Berg (USA, 14) Louise Suggs (USA, 10) Babe Zaharias (USA, 9)	Mickey Wright (USA, 13) Kathy Whitworth (USA, 6)	Juli Inkster (USA, 7)	Annika Sörenstam (S, 9)

Férfiak

1900 előtt	1900 - 1920	1920 - 1940	1940 - 1960
Old Tom Morris (GB, 4) Young Tom Morris (GB, 4) Willie Park Senior (GB, 4) Allan Robertson (GB, 0)	James Braid (GB, 5) John Henry Taylor (GB, 5) Harry Vardon (GB, 7)	Walter Hagen (USA, 11) Bobby Jones (USA, 7) Gene Sarazen (USA, 7)	Ben Hogan (USA, 9) Byron Nelson (USA, 5) Sam Snead (USA, 7) Peter Thomson (AUS, 5)

1960 - 1980	1980 - 2000	2000 után
Jack Nicklaus (USA, 18) Arnold Palmer (USA, 7) Gary Player (ZA, 9) Lee Trevino (USA, 6) Tom Watson (USA, 8)	Severiano Ballesteros (E, 5) Nick Faldo (GB, 6) Bernhard Langer (D, 2)	Tiger Woods (USA, 10)

Nagy tornák 

Torna	Helyszín	Keletkezés	Időszak
US Masters US Open British Open PGA Championship	Augusta, Georgia USA Egyesült Királyság USA	1934 1895 1860 1916	Április Június Július Augusztus

A majorok az évente megrendezett négy legjelentősebb torna. Ezeket megelőzően két fontos amatőr torna létezett (A Brit- és az Amerikai Amatőr Torna). Napjaink legjobb játékosai kétségtelenül a profik és a majorok. A profi tornákra a legjobb amatőr játékos meghívás útján juthat el.
Az Augusta National Golf Club áprilisban rendezi meg az évad első major tornáját. A US Masters a Georgia állambeli Augusta-ban, az egyetlen major amelyet mindig ugyanazon a helyen rendeznek meg.
A US Open, amelyet az USGA 1895 óta rendez meg, a legnagyobb múltra visszatekintő major az USA-ban.
A legrégebbi major az 1860 óta napjainkig megrendezett Open Championship, amely júliusban zajlik le, Nagy-Britannia egyik golfpályáján. A rendezvény házigazdája 1920 óta a R&A.
Az évad lezárásaként a PGA of America által szervezett USPGA Championshipot rendezik meg az év szeptemberében.
Kétévente kerül sor az USA és Európa csapatainak versenyére, amelynek célja a Ryder Cup elnyerése. A tizenkét tagú csapatok négyesben és egyénileg is játszanak. A majorokkal ellentétben a játékforma a match play. A Ryder Cup házigazdája a PGA of America.
Azokban az években, amelyekben a Ryder Cup szünetel, egy kisebb jelentőségű tornát, az ún. President's Cupot rendeznek. Ezen a versenyen az amerikai csapat az Európán kívüli játékosokkal mérkőzik meg.